Vizsgálósdi

Lacival úgy döntöttünk, csak a kórházi tarkóredős ultrahangot csináljuk meg és eltekintünk az egyéb szűrővizsgálatoktól. Nem mintha nem remegnénk azért, hogy ez a pici Élet odabenn egészséges legyen, de ezek a szűrések sem mondanak biztosat csak "nagy valószínűséget". "Az emberi számítás szerint"-ti biztonságérzet pedig nekem nem sokat jelent már. Talán az is hozzájárult a döntésünkhöz, hogy Leóval pocakban ezen a vizsgálaton egy nagyon emberi orvos vizsgált és tüzetesen végignézett mindent, közben beszélgettünk és mindent mondott, amit látott, vagy láttunk. Most nem volt ilyen szerencsénk, a vizsgálóorvos (bár nem volt morcos), mégsem mutatta emberi arcát és egy futószalag-vizsgálaton estünk túl, néhány röpke perc alatt. Mindent rendben talált, de ezt csak akkor volt alkalmam megkérdezni, mikor már a következő kismamával befelé igyekezett. Egészen véletlen, hogy képet is sikerült hoznunk... Így aztán a leleten konkrét számok nincsenek is, hiszen az asszisztensnőnek csak kikiabálta, hogy nyakiredő, és még valami (ezt nem értettem) rendben... Így aztán, amit tudunk: Picikénk 13 hetesen és 2 naposan 22mm-es buksiszélességgel és 71 mm-es ülőmagassággal rendelkezik. Nyakiredője a normál tartományban, orra, szája meg van. :) A nem kis szerencsével megszerzett kép pedig olyan kedves a szívünknek! :) Olyan jó volt Őt újra látni és még mindig olyan hihetetlen, hogy létezik! Alig várom már, hogy mocorogjon. Bár úgy érzem, most egy kicsit később fogom megérezni, mert olyan finomnak látom és érzem Őt... és akkor még egy nagyon jóérzés így a végére... Laci ott lehetett velem a vizsgálaton. Hazafelé a kocsiban kérdezgettem, hogy Ő látta-e az orrát, mire homlokát ráncolva rám néz: "Judit, tudod, hogy én a részleteket soha nem látom... én csak úgy az EGÉSZben gyönyörködtem!" :)))