Hölgyeknek virágot! :)

A hölgy olvasóknak sok szeretettel... :)

Leóról

Ahogy nézem, nem értem, hol volt eddig... :) Azaz nem látom a folyamatot magam előtt, ahogy a picike babából a mostani Leó lett... :) Amit látok, az hihetetlen. Ahogyan beérnek a képességek és hirtelen megjelennek egészen új arcai, dolgai... A kis lelke például finom, őszinte, önzetlen. :) Ahogyan itatni meg etetni próbál, mindig nekem adja az első falatot a tányérjából és több ez mint az utánzás... Ma hangosan megjegyeztem, hogy nem látom sehol sem a palack vizemet, amit behoztam. Mire Ő felém nyújtja a saját vizeskulacsát, igyak abból bátran... :) A másik újdonság, hogy már most van humora is... Tegnap a kanapén ültünk, kezében az alvós nyuszija. Hirtelen fogja magát és úgy tesz, mint aki ledobja a nyuszit a karfa mögé, Ő maga is mélyen utánahajol, mint aki megnézi, hova esett. Majd huncutul visszanéz rám, aztán diadalmasan jobbkezét fölemeli, benne a nyuszival. :) Igaziból meglepődtem, annak ellenére, hogy sejtettem, a nyuszit nem fogja ledobni. Mert hát mi ez, ha nem "tudatolvasás"??? Még párszor eljátszottuk egymás után ezt a kis mókát, én mindannyiszor bánkódtam az elejtettnek hitt nyuszi láttán... :)

A nap képekben...

Délelőtti séta egy varázslatos helyen, délutáni kávézás egy ugyancsak hangulatos helyen és a legjobb az egészben, hogy mindez kőhajintásnyira otthonunktól. :)))
(Utólag: Kedves Férjem szóvátette, hogy szép-szép, hogy a helyeket dicsőítem, de akkor miért nem látszik tőlünk semmi a képeken? Hát csak azért, mert úgy gondolom, hogy úgyis mindenki gyöngyszem gyermekünkre kíváncsi hamár erre a blogra kattintott... :)))

Hazajött... :)

Tegnapi sétánk javát Leó sajátlábon abszolválta, miközben kincseket gyűjtött a járdáról, kutyákra, motorokra, autókra és babákra mutogatott és csak kapkodta a fejét a sok látnivalón. De ami egészen új volt, hogy fölfelé jövet kis segítséggel egyedül mászta meg a két emeletet majd életében először átlépte a küszöböt. :) Megérkezett. :))))

Az első (sok) lépés...

Leó a tegnapi napot (ami már amúgyis ünnepnap volt családunkban :) választotta az első soklépés megtételére. Ma rögzítettünk is néhány láb-próbálgatást. :) Íme. :))

Az első orvosság

Szerda estére Leónak lement a láza, de a biztonság kedvéért csütörtökön mégiscsak kihívtuk a doktornőt, mert továbbra is köhécselt és öklendezett a hurutos váladéktól. Sajnos nem feleslegesen jött, mert a diagnózis tüszős mandulagyulladás és hörghurut. Erre sajnos muszáj antibiotikumot adni, mert nagy a veszélye, hogy különben másodlagosan szívizomgyulladást, vagy tüdőgyulladást okoz. :( Szívesen kihagytuk volna az életünkből, annyira jó lett volna, ha legalább 2 éves koráig nem kell antibiotikumot kapnia. De bízunk a doktornőben, ha muszáj, akkor muszáj, Ő szerencsére nem az a mindenre antibiotikum a gyógyír-típus. A jó hír, mert ilyen is van, hogy elintézte nekünk a lisztérzékenység genetikai vizsgálatát, amit Magyarországon a TB elvileg fizet, csak épp nem hozzáférhető a vizsgálat... Így végre kiderül, valóban lisztérzékeny vagyok-e, s ha igen, Leó örökölte-e. Addig pedig birkózunk a Kisoroszlánnal minden nap háromszor, hogy lenyeljen 4ml málnaízű szuszpenziót. Nem könnyű, de már csak 28 van hátra. :)

14 hónapos Leó

A szemünk előtt változik, nagyon-nagyon gyorsan... :) Önállóan ácsorog, egyre tovább. állásból leül, illetve 3 lépést tesz kapaszkodó nélkül. Legtöbbször a karomig, de előfordult már, hogy csak úgy a nagyvilágba, majd lehuppan. :) Rendkívül zsivány, megállás nélkül huncutkodik, és közben persze lesi a fogadtatást, s ha együtt nevethetünk valamin, visongat a boldogságtól. :) Ami új, hogy igazi kis bújós kisfiú lett. Ha leülök mellé a szőnyegre, vagy ébredés után, vagy csak úgy, odamászik, rámhajtja a buksiját, átkarolja a nyakamat a kezével és dorombol, közben pedig olyan arcot vág, mint akinek szülinapja van és most látja meg a gyertyás tortáját... :))) Ami a kommunikációt illeti, mindent ért. Néha elmondom, hogy épp hova megyek a lakásban, mire Ő odamutat és játszik tovább. :) Mutogatva szinte mindent kifejez, amit mondani akar, állathangokat utánoz, meg persze brümmög, ha kedvence a brümmbrümmautó feltűnik. Egyébként hihetetlen, de úgy tűnik a kisfiúk zsigereikben hordozzák az autók iránti érdeklődésüket. Egyszer felsoroltam Leónak az autó általam ismert részeit, azóta is kérésre megmutatja az összeset, még a rendszámtáblát is. :)) A teljességhez hozzátartozik az is, hogy nagyon-nagyon erős, akarata is van, így szerencsétlen, mikor az az enyémmel ütközik... :) Csak akkor nyűgös, ha valami baja van, de akkor nagyon, gyakorlatilag ilyenkor csakamami-csakamami jó, az is csak ha ölbevesz. :))) Nem is értem, miért maradt ilyen vékony a karom??? Testileg pedig nagyon sok kiló (mérleg híján csak találgatni tudok), szép hosszú, szőke göndörödő tincsek, csodás huncut barna szempár hosszú fekete pillákkal, 9 fogacska, csupa erő, csupa izom, meg egy kis tejhas. :) Megszállott ciciző, enni főleg kölesgolyót szeret, meg persze Apa és Mami tányérjáról kunyerálni.

Betegen

Leó beteg lett. Nagyon fájhat a torka, mert ha nyelnie kell öklendezik, még a tejtől is, folyik a nyála és kicsit köhög. No meg lázas, estére 39.7-et mértünk. Egész nap bújós volt és nagyon anyás, csak az ágyamban tudtam elaltatni, ott is nyöszörgött és még álmában is csak akkor nyugodott meg, ha hozzámért a keze... A szívem szakad meg. Emellett pedig előjön belőlem az anyatigris és legszívesebben puszta kézzel mennék neki az összes bacinak meg vírusnak...

Erkély-strand :)

Gyönyörű panel-lakunk egyetlen nehezen viselhető hátránya a forró nyári napok fülledt hősége, mikor a falak árasztják a meleget. Hármónk közül én viselem a legjobban, de Apa és Fia nagyon szenvednek. Tegnap reggel Laci gondolt egyet, és ezervalahány forintért vásárolt egy "strandot" az erkélyre. Ami bár nem fogható sem a pátyi medencéhez, sem a dunaalmási gyönyörű kertipancsihoz, de Leó (és Laci) remekül lubickol benne, én meg végre zavartalanul kedvemre dokumentálhatok a "hűs" szobában. :)))

Valami készül!

Kapaszkodó nélkül ácsorog már vagy egy hete. Igaz, hogy még csak néhány másodpercig, de már nem is huppan a földre, hanem ügyesen leül. Aztán a napokban elkezdett vezetgetve járni. Kicsit girbe-gurba még a járása, de nagyon akar. :) Tegnap megtette első önálló lépéseit, számszerint kettőt. :))) A járkálás még persze kicsit várat magára, de azt hiszem meg kell hogy vegyük azt a kiscipőt! :) Csak tudnám, hogy milyet...

Halló!

Halló! Virág?! Hogy vagy? ... Most nem beszélhetek, túl sokan vannak körülöttem, de találkozzunk, ok? Megkérdezem Mamit, mi a programunk holnapra, aztán visszahívlak! Puszi!

Pancsi

Itt a forróság, Leó nehezen viseli, nagyon izzadós. Dunaalmáson viszont remekül pancsizott a medencében, amit Nagypapa fújt föl neki. :) Közben pedig figyelte, milyen az, amikor a víz, meg a kislocsoló egyszerre van jelen... A furfangos vízsugarat azonban hiába próbálta megfogni... :)))

Gének...

Drága Barátnőm pirított rám, mikor nemrég panaszkodtam Leó étvágytalansága miatt, hogy az egyetemi évek alatt én is csak kefírből és némi napsütésből merítettem energiáimat... és tessék. Leó mami nyomdokaiba lépett. Kefírt iszik, maximum egy kis kölesgolyó kíséretében. Azért a testtömegindexünk távolról sem hasonló... :))))

Oroszlánok :)

Képünkön hat oroszlán van elrejtve... :) Avagy Leó a nyíregyházi állatkertben ismerkedik a nagymacskákkal. :)

Levél Papának

Szia Apa! Képzeld el, a nagy brümbrümm-autót Mami is tudja vezetni! :) Eljöttünk vele Nyíregyházára Nagypapáékhoz! Egész nap hancúrozom és csupa új dolgot csinálok! :) Ha Mami elég közel van, elengedem a kapaszkodót és rávetődöm, közben meg a lábaimat is mozgatom, így eljutok hozzá valahogy és végül Ő mindig elkap. :) Babát is ringatok az ölemben, bár kicsit hevesen mozgathatom még jobbra-balra, mert még egyszer sem aludt el... :) Tegnap este meg megpróbáltam utánozni Nagymamit, aki csákót hajtogatott nekem, majdnem nekem is sikerült... :) Ma pedig kipróbáltam, milyen az úszópelusba pisilni, mert elvittek Nagypapáék egy hatalmas kádba, ahol sok gyerek egyszerre fürdött. Azért a kiskádam jobban tetszik. Főleg, ha Te fürdetsz! Nagyon hiányzol ám! Mikor lesz már Zing-zing, meg Tóbiás a pók? Nagyon várunk, gyere gyorsan! Szeretlek! Leó