Leó és a példás magaviselet :)

Igen, még ez is megtörténhet, hogy Leófiú, mint osztályelső (a fiúk között) rajzolhat elsőnek a táblára. Egészen pontosan nem tudom, mik voltak a szempontok, de szépen rendberakta a padját és példásan viselkedett, ezért rá esett Yvonne választása, én meg rém büszke vagyok Rá. és persze a rajza bánya ihletettségű, amit előző héten néztek meg Tatabányán. Azóta minden nap szaporodnak a rajzok, év végére megtelik az összes rész gyönyörűbbnél gyönyörűbb rajzokkal. Majd arról is teszek fel képet, mert olyan döbbenetesen jól rajzolnak ezek a gyerekek! Leó pedig minden nap igazít még valamit a sajátján. :)

Leó rajzol

Hazajött az első kétnapos (ottalvós) osztálykirándulásból. Nagy izgalommal és lelkesedéssel ment, jól érezte magát, bár az idő nem kedvezett nekik, hat fok volt és szakadt az eső, de így is élménydús volt, bár a vályogtégla készítés így elmaradt, mert azt csupasz lábbal kell taposni... De a Bácsi, aki foglalkozott velük a tanyán, ahova mentek, még így is sok varázslatot tudott mutatni nekik. :) Többek közt volt egy malom is, ami úgy tűnik bevésődött Leónak, mert itthon leült és lerajzolta. Mindig megdöbbenek, milyen jó a vizuális memóriája, hogyan tud annyi apróságot megjegyezni és visszaadni... Persze azért rajzolta, hogy itthon megépítse, három méter magas a villámhárító nélkül... remélem rá tudom beszélni egy kicsinyített másra... :)))

Leó januári rajzok

Akinek a jele a zászló.... :)

Leó (terv)rajzol :)

Mostanában, mielőtt nekilátna az építkezésnek, először nagy komolyan félrevonul, leül a kis asztalához és tervrajzot készít. Azután a rajz alapján fölépíti a művet. Van, hogy egész összetett rajzot rajzol és utána tényleg azt rakja / építi föl. Ma sátrat épített a kanapéra, a rajzon a kanapé három párnája, a sátor fala és maga a mester látható... :) (ja és persze az újabban elmaradhatatlan aláírás, amit ha kérdezek mi van rajta, azt mondja, hogy leó, megmutatja, hogy egy o-betű és egy e-betű, majd elfordítja a papírt és az e-betű megfelelő részében megmutatja a hiányzó l-let is...:)


...és persze humora is van ennek a gyereknek. A képen a régi "hepehupás út" és a megépítésre váró "jó út" látható... :)

Tojásfestés

Megörökítendő Leó első festett húsvéti tojásait..

Kis Piktor

Napok óta mondogatja, szeretne festeni. Itthon ezidáig nem nagyon csináltunk semmi kézművességet. Én magam nem vagyok ügyes, bár van, aki a családban ügyes kezű, de Leó ezidáig nem mutatott túl nagy lelkesedést a gyurmázás, a festés, a rajzolás, a nyomdázás iránt. Néha elkapta a hév és alkotott valamit a semmiből, ezen mindig meglepődtünk, de aztán újra hónapokig semmi. Most viszont kitartóan kérlelt, így tegnap elmentünk együtt és beszereztük a kellékeket (mert még vízfestékünk sem volt itthon, senki ne kövezzen meg...:)
Délután alvás után még uzsonnázni sem akart, csak hogy minél hamarabb festhessen. Fél öt körül kezdte és negyed hétkor állt föl az asztaltól (leszámítva, mikor kimostuk az ecseteket és kicseréltük a vizet). A köztes időben pedig elmélyülten koncentrálva alkotott. Szeretem nézni, ahogy ilyenkor belemerül és odaadóan dolgozik. Precíz, pontos, de mégsem lassú, ahol lehet lendületes, ahol kell óvatos, így a széleknél alig csúszott ki, középtájon meg látszanak a lendületes vonások... Szinte végigpróbálta az összes színt, de legjobban a piros fogyott... :)))
Hajnalban fölébredt, átszaladtam hozzá, egy "nagyon álmos vagyok még mami, alhatunk még?" után visszahajtotta a fejét a párnára, megfogta a kezem. Egy perc is eltelhetett, már azt hittem alszik, mikor kipattantak a szemei és friss hangon mondta a semmiből: "Nagyon szeretek festeni!" majd lecsukta a szemét és aludt tovább... :)
A képek ma készültek, ebéd előtt még volt fél óra, hogy újdonsült szenvedélyének hódoljon a művész úr.

Leó rajzol

Első emberrajz

Leó ma este egy "fejlábembert" alkotott. Én közben azt hittem napocska lesz, de felvilágosított, hogy ez egy kisfiú lesz, felül a haja, oldalt a kezei, alul a lábai láthatók. :))))

Véletlen?

A képen Leó legújabb alkotása látható, aminek története is van persze... :) Egy esti sétánk alkalmával, (mert újabban ilyenek is vannak, amikor már sötét van és kéz a kézben bandukolunk, közben pedig beszélgetünk, ami számomra igazi szellemi kihívás, de erről majd máskor....) szép sárga leveleket szedtünk, majd utunk egy postaláda mellett vezetett el, ahol persze rögtön kérdések hada árasztott el... :) Eleinte nem volt kedvem sokat magyarázkodni, de amikor Leó a megsárgult leveleit akarta bedobni, jobbnak láttam kicsit elmélyülni a témában. Így el kellett játszani legalább háromszor egy komplett "postaláda-történetet". Ami annyit tesz, hogy megírtunk ott helyben egy képzeletbeli levelet, Leó bedobta, majd postásbácsiként kinyitotta a ládát és a zsákjába ürítette a tartalmát... (A jobb érthetőség kedvéért Zénónak írtunk levelet, mert Leó tudja, hogy Ő Pátyon lakik, sőt a házukról is friss élménye volt.) Közben pedig megbeszéltük, hogy akár igaziból is írhatunk, rajzolhatunk Zénónak levelet, amit holnap majd igaziból is feladhatunk... Mire felértünk a sétából, elfelejtődött ez a kis program. Egyszer csak a konyhából félfüllel hallom, hogy Leó mondja, megyek Zénónak rajzolok egy levelet. Később vettem csak észre a művet és igencsak rácsodálkoztam, mert eddig Leó még egyszer sem rajzolt ilyen szép egyeneseket (valahogy mindig kör alakúak lettek a házikói), pláne nem háromszöget, azt meg végképp nem gondoltam volna, hogy tudja, hogyan néz ki egy levél, azaz egy boríték. Megkérdeztem mit rajzolt, "levelet", hangzott a válasz a lehető legtermészetesebb hangon... Véletlen lenne? Lehet, de ez itt akkor is egy levél. :)))