Nyíladozás

Leó átlépett az újszülöttségből a csecsemőségbe! :) Már több napja hatalmas fejlődésnek indult, ami a világra való nyitottságával és az egyre több interakciós próbálkozásával mérhető le leginkább (meg persze a mérleggel is, 6 nap alatt 260g-ot hízott!) Már nem kontúrokat néz hanem arcokat! Határozottan mosolyog ránk, főleg Apára, kis hangokat ad, ha beszélgetünk Vele és újabban szívesen elnézelődik a délelőtti szopizás után a pihenőszékében is, ahol haverkodik a színes állatokkal. Érdeklődve figyeli a fényen kívül a színeket is, de az arcokat preferálja és még mindig jobban szeret karban utazni, mint babakocsiban, kivéve persze, ha a nagyszülők tolják a kocsit! :) Akkor példás unoka. Ja, és a hasfájás sem annyira borzasztó már, talán a diétának, talán Leó fejlődésének köszönhetően. :)

Hason

Tegnap védőnőnél is voltunk, szerinte is szépen fejlődik Leó, az elmúlt 2 hétben fél kilót gyarapodot!!! :) 4005g és 57cm-es paraméterekkel büszkélkedhet. Viszont a csípőjét kissé kötöttnek találta, azt javasolta, fektessük hasra, ami nem tudom, hogy fog menni, mert Leó utál hason lenni, legtöbbször ívbe feszülve tiltakozik a számára kellemetlen helyzet ellen. Ma majden kinyomta magát fekvőtámaszba... :)

A kisfiú, aki tejből van...

Tegnapelőtt minden nem evésről és hasfájásról szóló eddigi híresztelésem ellenére, Leó fiúnk elérte a bűvös 4 kilós súlyt, amit sajnos mint még nem rutinos szülők és bloggerek, nem sikerült fényképesen is dokumentálni, de helyette most ide kerülhet egy legfrissebb kép Leóról, ahol szerintem már igencsak kisbabás és persze pasis.. :)

Leó és a hasfájás

Hasfájás keseríti életünket. :( Direkt nem cimkézem hasfájósnak Leót, mert állítólag akkor napi 8 órát sírna, minden nap nagyjából ugyanabban az időben. Leó ehhez képest csak úgy három-négy naponta sír keservesen, több órán keresztül, már ha nem kap egy cicit a szájába. Sajnos ilyenkor aludni sem alszik, aminek böjtje a következő napon a folyamatos alvás és nemevés. :(

Borzasztó érzés látnom, ahogy ez a pici emberke fájdalmasan sír és egész teste megfeszül. A legutóbbi alkalom óta teljesen kiiktattam az összes tejterméket, jelentősen redukálva az így fogyasztható ételek körét, de mindent a sikerért! Sajnos ma újra itt a mumus, lehet, hogy ez sem hatásos és nincs mit tenni, mint kibírni és várni a 3. hónapot, amikor is az efféle panaszok eltűnnek. Cicin kívül azért van még egy gyógyír, Apa biztos, meleg keze! :)

4 hét

Kicsi Leó 4 hetes lett! Szerintünk hatalmasat nőtt, már nem az a csöppség, akit hazahoztunk a kórházból. :) Kicsit szomorú is, hogy már soha nem lesz ilyen pici, másrészt pedig hihetetlen öröm, ahogyan fejlődik és növekszik. Csütörtöki mérés szerint már 3770g, tehát jó fél kilót nőtt, mióta hazajöttünk.

Az utóbbi időben kezdett beállni valamiféle napirend az életünkbe, ami elsősorban a maratoni szopizások 1 órára történő lecsökkenéséből adódtak. Nagyjából 3 óránként kér enni, kivéve ha fáj a hasa, mert akkor csak a cici nyugtatja meg és csillapítja valamelyest fájdalmát. Cumit még csak kétszer kapott, próbálom mellőzni, nem feltétlenül a szoptatási tanácsadók javaslatára, hiszen rengeteg általam nagyrabecsült anyuka napi rutinja a cumival nyugtatás, hanem mert mikor megláttam a hascsikarástól elgyötört Leót cumival a szájában, valami itt belül erősen tiltakozott bennem... Az éjszakák egészen jól mennek, általában jobban alszik mint nappal, nagyjából kétszer eszik, egyszer 2-körül, meg egyszer hajnalban. De volt már rá példa, hogy átaludta az éjszakát és 1 után csak 6kor ébredt. Bár erős a gyanúm, hogy Leó rám ütött ebből a szempontból és inkább az alvást választja evés helyett, ezért éjszaka is maximum 4 óránként keltem, már ha én felébredek. :)

Amúgy pedig Leó a türelem mintaképe, már ha épp rajta vagyunk kívánságai teljesítésén, de jaj nekünk, ha valami mással próbálkozunk. :) Sétálni és fürdeni szinte minden alkalommal szeret, kedvenc helyzete, ha nem épp szopizik, Apa karján koala fogásban. :)

Első

Úgy döntöttem, blogot írok. Elsősorban Leónak, mert most hormonfröccsös bódultságomban úgy érzem, érdekelni fogja, milyen volt picinek, másrészt azoknak, akik bár szeretnék, mégsem láthatják minden nap, végül pedig kicsit magunknak is, hogy még egy helyen gyönyörködhessünk Benne... :)