Lambi első kempingezése... :)

Négy hónapos lett ez a gyerek, épp itt volt már az ideje egy jó kis kempingezésnek! :) A Leó iskolai közösségével mentünk a Pünkösdi hétvégén Tatabányára és Tatára, ezúttal nem kerékpáron, hanem gyalogosan túrázott a csapat. Jó hangulatú hétvége volt, én a két kicsivel egy könnyített útvonalon andalogtam többedmagammal, (nem mintha ez lett volna a "papírkutya" csapat, egy anyuka kétéves ikreket cipelt egyszerre, egyet elől, egyet hátul :))), majd délután találkoztunk a nagyokkal, akik egy kemény, de gyönyörű útvonalon érték el a meeting point-ot. Este a táborban főzőcskéztünk, a szállás sátorban (Fiúk), illetve faházban (Lorin-Lambi-Én) volt, az éjszaka is jól sikerült, egész sokáig aludtak reggel a gyerekek. Másnap még lementünk a tóhoz, a gyerekek persze pancsoltak egyet, ebéd után pedig véget is ért a kirándulás. Lambert született kiránduló. :)

Balatoni hétvége

Az első Lambival hatosban töltött hétvégénk. Nagyon jól sikerült. Szerencsénk volt mindennel... Ami újdonság, az új felállás (négy gyerek), jóval nagyobb feltűnést keltett. És nem azért mert extrémek lettünk volna bármiben, pusztán a gyerekek száma az, ami mindenhonnan csodálkozó, mosolygó, meglepődött vagy akármilyen pillantásokat eredményezett, de a feltűnés az sehol sem maradt el. Érdekes élmény. Mindenesetre mi nagyon boldogok vagyunk így hatosban. :) (Milyen kár, hogy nincs hatos képünk... :( csak ötös...

Mihály napi Sárkányeregetés

A sok eső után gyönyörű időben fedeztük fel kis falunk határában a legprímább eregető helyet, ahol a szél mindig garantált, a kilátás pazar, csak kicsit sokat kell mászni érte, de a sok szépség és élmény bőven kárpótol... :)
A Nagyszénás teteje, a kis fehérek már a sárkányok:

Többek között Leó morcos és Lehel mosolygós sárkánya:

...és a büszke Tulajdonos, első eregetése közben:

...és a majszoló csapat:

Indulás a kilátóhoz

Dunán

Klastrompuszta

Van valahol egy hely, egy titkos hely, amit csak mi ismerünk és ami csak nekünk olyan fontos... Már a gyerekek is tudják, miért látogatunk el néha egy erdőbe és keresünk meg egy fát, amit a "Noel fájának" hívunk. Idén a szüleim is elkísértek minket, így készülhetett egy családi kép is, 2015. decemberében.

...és ide másolom a bő két éve készült képeket is, hogy lássuk, mennyit nőttek a gyerekek... Főleg Lorin... :)

Micsoda nap!

Az idei nyaralás kétségkívül legnagyobb szenzációja a tegnapi "csakafiúk" nap volt, amikor is Laci és fiacskái útrakeltek Toulon városába... Nem is akár hogyan, TGV-vel. :) A fiúkkal egész úton madarat lehetett fogatni, nem is csoda, ha ilyen kilátásuk volt... :) Majd Toulonban hajóval körbementek a haditengerészeti kikötőben és látták többek között a francia flotta repülőgéphordozóját... Kerek volt a nap.
Mindeközben Lorin "itthon" mászva jött ki utánam a konyhába! :) Már néhány napja látom, ahogy próbálgatta, most jött el az idő, hogy rögtön jónéhány métert megtéve megörvendeztessen minket új tudományával! :)
...és még mindig nincs vége... Lehel dadogása... Néha javult, majd megint romlott, majd újra javult... Néhány napja újra javuló tendenciát éreztem, tegnap pedig néhány megakadást leszámítva teljesen folyékonyan beszélt! Ma délutánra pedig tökéletesen eltűnt a dadogás! Olyan furcsa hallgatni, hogy folyékonyan beszél, érzem rajta a nagy megkönnyebbülést, velünk pedig madarat lehetne fogatni! :)

Apa! Nem látok semmit...

Tatai Patara

Az elmúlt hétvégén ellátogattunk a török időket megidéző Tatai fesztiválra. Mivel a programpontok között szerepelnek a korabeli ruhák, fegyverbemutatók, komplett csaták, sőt a legnagyobb attrakció maga a kapuberobbantás, sejtettük, hogy a Fiúk élvezni fogják, hát nem csalódtunk. Nagyon jó hangulatú fesztivál volt, mesés helyszínen, érdekes és látványos programokkal, finomságokkal és persze az elmaradhatatlan játékdömpinggel, de a kínálat itt inkább a fából készült harci eszközökre korlátozódott... :) Remekül éreztük magunkat, azóta itthon is csatásat játszunk reggel-este... Jövőre feltétlenül visszamegyünk! :)

Vulkántúra

Végül elmaradt az élménybeszámoló, pedig rengeteg élménnyel és több száz képpel érkeztek haza a három nap után. Az elmesélt történetek és a képek alapján azt gondolom, emlékezetes élmény marad ez a túra Leónak, bár nem volt cél az emlékgyűjtés, csak hogy jól érezzék magukat. Hát ez biztosan megvalósult... szeretem nézegetni a boldog pofiját a képeken... :)

Leó és a Vulkán

Dobogókő

Erdei videó

Csobánka

Rég tervezünk egy kirándulást, aminek ma neki is vágtunk, de mivel pontosan nem tudjuk a tanösvény helyét, ezért nagy valószínűséggel ma egy másik kiránduláson találtuk magunkat és nem a tervezetten... :) No de sebaj, Csobánka erdei ösvényei is csodaszépek, még ha kicsit kaptatósabbak is, mint amire készültünk. Csak mentünk, mentünk, majd letelepedtünk kekszezni, aztán visszafelé mentünk... :) de ahogy mondják, az Út maga a cél, így mindenféle hiányérzet nélkül ültünk végül vissza az autóba egy jó kis erdei túra után... :)))

Idill... :)

Újabban "LAZÁN PROGRAMOZUNK". Ami azt jelenti, hogy hétvégén nyakunkba vesszük a kis batyut, meg a két gyereket és irány KIRÁNDULNI! :) Egész napra megyünk és ahol az este ér minket, ott vezényeljük le az "esti szettet" és pizsamában szállnak a gyerekek az autóba, elalszanak, itthon meg fölcipeljük őket ssss-segve, majd betesszük őket az ágyukba és ott folytatják az éjszakát... :) Nem mondom, hogy nem fárasztó, főleg a reggeli villám pakolás és készülés, de olyan nagyon megéri, mert annyira feltölt... a pihentető hétköznapokban meg tudok töltődni a képek és videók nézegetésével... :)))

Néhány kedvenc...

Annyi a kép, mintha egy fotós jött volna velünk szombaton kirándulni... :) Egyrészről jó, másrészről nem szeretem, mert nem győzök válogatni... Muszáj vagyok fölrakni néhány kedvencemet mééég. :)

Angyalkáim

Néhány kép a mai napról... nagyon jól éreztük magunkat Tatabányán a Kőhegyen, a barlangban, a Turulnál, Tatán, Dunaalmáson... :) Rengeteg a kép, még több az élmény, majd még jövök képekkel, de most megyek aludni, mert holnap is kirándulós napunk lesz, hurrá! :)
(UI: Senki nem esett le sehonnan, mindenkit egyben és épségben hoztunk haza! :)

Időutazás Szentendrén

Mielőtt újra hétvége lenne, azaz most néztem az órára és már megint itt a hétvége... na mindegy... :) szóval múlt szombaton ellátogattunk a Szentendrei Skanzenbe. Olyannyira jó volt, hogy holnap is visszamegyünk! :) Láttunk működő vízimalmot, régi tűzoltószekereket, szappankészítést, szélmalmot, sok-sok állatot és olyan izgalmas felfedezőút volt ez mindannyiunk számára, úgy örülök, hogy három generáció (szüleimet is beleértve:) érezte jól magát aznap.

Figyelnek... :)

Mindig lenyűgöz, mikor Leót látom figyelni... és bármerre járunk, ahol valami új dolgot lát, megszűnik neki a külvilág, csak arra az újdonságra fókuszál és szinte hallani, ahogyan szippantja be a sok infót... :) Úgy tűnik, Lehel is szippantó... :)))
A működő vízimalom mindkettőnek tetszett. :)

Akiknek nincsen tériszonya... :)

Mozgalmas hetünk volt, teli szuper kis programokkal. Többek között jártunk az óriáskeréknél, amin kiderült, csak engem zavart, amikor a kabin a magasban billegni kezdett a helycseréink miatt... :) Bobóka bátran támaszkodott az ablaknak, Leó pedig amint észrevette megszeppenésemet, azonnal lelki támaszt nyújtott... el is szégyelltem magam... Hiába, nem könnyű egykén gyenge nőnek lenni bátor és erős férfiúk között... :)))