Breaking news

Lorinkánk első lépéseit megtette! Az alkalomhoz illő komoly, koncentrált arckifejezéssel, összpontosítva totyogott felém, szerencsénkre pont nálam volt a telefonom, így felvétel is készült róla. Hamarosan megtekinthető! :))))

Ki mit mond...

...Leó: Áll a kanapé kartámláján derékból kissé előre hajolva, kezeit előre nyújtva mozdulatlanul és közben így szól: "Dinócsontváz vagyok! Valaha egy dinó voltam!" :)
...Lehel: Leó kiabál a WC-ről, menjek kitörölni a fenekét. Hangosan bosszankodom, hogy ekkora gyereknek ugyan miért kéne, hogy én töröljem, meg, hogy az iskolában ki fogja majd... Erre Lehel odaszól, mert megint úgy érzi, Leó pártját kell fognia: "Majd az iskolanéni!" :)
...Lorin: Hihetetlen tempóban nyílik ez a kislány, nem, hogy saját akaratának tudatára ébredt már, de ennek hangot is ad, így 13 hónaposan! Mondja, hogy "NEM!" :) ez mindenképpen mérföldkő... :) (...és közben rázza a fejét és tiltakozik a kezével...:)

Elsők...

Sok-sok első történést szeretnék megörökíteni gyerekeink életéből, van rá most öt darab percem, így lehet, hogy visszatérek még. :)
Lorin Kúszik. Kicsit féloldalasan kezdte, mivel kicsi aszimmetria eddig is volt nála, ami minden új mozgásforma tanulásánál megjelenik majd, de mostanra egyre ügyesebb, egyre nagyobb távolságokra merészkedik. Néha pedig már négykézlábra emelkedik, föltolja a pocakját. ...és ami legalább ilyen öröm nekem, hogy úgy tűnik, kisebb mennyiségekben már bírja a tejfehérjét, azaz, hogy én ehetek végre sajtokat... Nem tudom elmondani, mekkora boldogság ez. :)
Lehel Egyik nap fut felém és kiabálja, "Mama, tudok puszit adni!" és tényleg. és ad... cuppanósat. Három évet vártam rá. Ez is leírhatatlan, mennyire nagyon finom... :) Édes kicsi szívem, azért nem adott eddig, mert nem tudott. (Ő az esti vízivásos körnél így rakta össze magának: Mostmár sok vizet fogok inni (mert eddig alig ivott, hiába kérleltem), hogy sok puszit tudjak adni Neked, eddig azért nem tudtam, mert nem ittam eleget." Biztos vagyok benne egyébként, hogy összefüggés van a kései beszédbeindulás, a beszéd technikájában mutatkozó nehézségek és a pusziadás között... csak hát nem vagyok szakértő. A lényeg, hogy ha lassan is de mindent behoz ez a Kismókus. Tegnapelőtt először érkezett a kaki is a WC-be. Néhány napja pedig életében először volt bátorsága megkóstolni a pizzat. :) (Fiaink rendkívül szokatlan módon ugyanis nem hajlandóak semmilyen feltét fogyasztására, legyen is szó pizzaról vagy tésztáról, vagy kenyérről. Csak üresen eszik.) Leónál rezgett a léc, de végül Ő hű maradt önmagához. Én nem adtam neki már több szélét, hátha mégis beadja a derekát, erre látom, Lehel tartja a kezében a saját pizzaszeletét és óvatosan néz rám. Majd megkérdezi, Ő odaadhatja-e... Hát persze, a sajátoddal azt csinálsz, amit akarsz... Erre Ő, az össze pizzaszeletének szélét (gondos körberágás után, nehogy paradicsomos maradjon) odaadta Leónak. Nem tudok betelni a nagy szívével. :)
Leó Életében először ugrott be a mélyvízbe minden kapaszkodó és segédeszköz nélkül. Röviddel utána pedig először úszott benne háton. (Minderről egy videót is mellékelek majd ide természetesen, sőt egy Lorinkúszósat is, ha lesz majd róla videó...) :)
S ha már elsők, a három gyerek mostanában együtt játszik. :) Emlékszem, Lehel is kilenc hónapos volt, mikor Leó elkezdett vele játszani. Történik ilyentájt valami a picikkel, amitől kisgyerekesebbek lesznek... :)

A képen Lehel magyarázza Lorinnak (mostanában szokás szerint), hogy baba, mit nem szabad... :)

9 hónapos

A nevezetes hófordulóra előre kúszva indult be a kis Vigyorink. :)
Az első gyerekem, aki kúszik.
Az első lány. :)
Az első, aki szól, ha kakis. :)
Az első, aki puszta (!) kézzel hajlandó megérinteni egy gyümölcsöt, még akkor is, ha nedves, sőt, mindezt azzal fokozza, hogy jóízűen rágcsálja. :)
Az első, aki füvet is eszik és úgy általában mindent, ami a keze ügyébe kerül.
Az első, akinek 8 hónaposan már 5 fog fehérlik a szájában és nem fél használni őket (csikorgatja, borzasztó).
Az első, aki lányosan sóhajt és énekel (mondom, hogy lány...:).
Az első, aki ha nézi, ahogyan a testvérei játszanak, elragadtatásában sikongat és gurgulázva kacag, ha tehetné, közéjük ugrana...:)
Az első kékszeműnk.
Az első, aki nem zaklat éjjel túl sokat, (na jó, mostmár igen, de messze nem annyit, mint a fiúk...)
...és immár 18 hónapja velünk a Kisgerlice... Szerelem Ő is.

Betegecskék

Hétfő reggel a két kicsi otthon maradott 39-es hővel indította a napot. Lorin láza cicizés után lement (nem mértem, csak érzésre), majd újra föl, majd újra cicizett és újra le majd újra föl, de egyre kevésbé föl... Szerdára pedig egészségesnek nyilvánítottam. Lehel ennél rosszabbul volt, magas láz (nem nagyon mérem,m de a valaha is mért legmagasabb rekordot is megdöntötte 40,6-tal). Ja, és délutántól éjszakáig hányt. Szegényem, két kép villan be a nehéz részből, mikor a mosdó felé hajolva kakis pelenkában lázasan áll és várja, hogy majd jobb lesz, vagy legalább, hogy majd jövök...(mert én épp Lorinnal a karomon takarítottam a romokat, hogy legalább a közlekedési útvonal tiszta legyen...) Aztán este megérkezett Laci és megmentett minket, megfogta Lorint, megnevettette Döncit, engem meg megnyugtatott a jelenléte...
A másik, ahogyan bágyadtan, komoly ábrázattal félpucéran ül egy párnán, kezében "A" tállal és néz maga elé, mint egy kis felnőtt...
Utálom a hányós vírust, s ha mindez magas lázzal társul, no attól pánikba esem. Szívszaggató, mikor vízért könyörög szegény kis meggyötört test és én nem adhatok neki, csak kettő darab kortyot, aztán jó tíz percig semmit... Szerencsére kedden már nem volt hányás csak láz, ma pedig egyik sem, talán csak egy kis hőemelkedés. De ma már újra játszik, úgyhogy legbiztosabb jele ez a gyógyulásnak. :) Hála Istennek, úgy tűnik ennyivel megúsztuk!

"Először csak a levét..." :)

Egy kiskanálnyi almalé, nagy kék szemek, izgatottan rúgkapáló lábak, csorgó nyálfolyam, kifelé lefetyelő nyelvecske, semmi fintor, némi összerázkódás, végül egy határozott kézmozdulat... :) Így kezdődött Lorinnál csaknem hét hónapos korában a hozzátáplálás.
Egyelőre a fém kanál (az áttörő félben lévő felső két fogára való tekintettel) nagyobb sikert arat, mint maga az almalé, de hosszútávon a nagy számok törvénye alapján bízom benne, az alma lesz majd a nyerő. :)

Fogtündér(ek)

Négy hónaposan két szépséges fog tulajdonosa ez a kis Tündérlány. :) Lassan már két hete, hogy kibújtak, teljesen egyszerre és csak annyit vettem észre akkortájt, hogy kétszer ébredt éjszaka, meg néha harap cicizés közben/végén, amit a fiúk is csak kizárólag fogzásnál csináltak. Igazán stramm kislányunk van, remélem a többi fog sem szegi ennél jobban kedvét... :)
A dolog szépségét pedig tovább emeli, hogy közben Leó is növeszti a fogát, jobban mondva a fogait... Történt ugyanis, hogy vigantolt cseppentettem neki egyik este és az ölemben fekve nagyra tátotta a száját, hát mit látok, egy csont őrlőt szinte teljesen kibújva. Egy tejfoga hullott csak ki és két csontfoga van már... :) Azért fogorvosnak majd megmutatjuk, hátha rendet kell rakni a szájában. :)

Breaking news

Lorin tegnap kezdte pöckölgetni a fölötte himbálódzó állatkákat, ma pedig mosolygott rájuk, mély hangon titkokat duruzsolt nekik és bökdöste őket... Az első barátok. :) Videót hamarosan mellékelek. :)