A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lehel első születésnapja. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lehel első születésnapja. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 14., vasárnap

Ünnepeltünk


Az első szülinap első ünneplése. :) Volt torta gyertyával, szigorúan tüzijáték nélkül, ismervén Lehelem bizalmatlanságát... :) De ezen óvintézkedés ellenére sem lepődtem meg, hogy nem kóstolta meg a kis Ünnepeltünk a tortáját. úgy tűnik, nálunk ez hagyomány... Sebaj, még néhány év és megérik a tortaevésre. Biztató jel, hogy legalább PUSZTA KÉZZEL (!) megpiszkálta. :) Mindenesetre igen finom volt, gyorsan elfogyott, bár mi már mind elmúltunk egy évesek...

...és aznap estére két "deja vu" is jutott nekünk, mert mikor az ajándékbontásra került a sor (na nem ám Leó plédbe csomagolt ajándékdömperére gondolok, amit nagy viháncolás közepette fülig érő szájjal csomagoltak ki), hanem a hivatalos miajándékunkra, Lehel fiúnak jobb programja akadt, sürgősen át kellet kocognia a másik szobába egy kis porszívózásra (ott ugyanis az orrszívás miatt most fix helye van a porszívónak)... én háromszor próbáltam visszahozni az Ünnepeltet, de Ő mindháromszor faképnél hagyta az egybegyülteket, így aztán nélküle hámoztuk le a csomagolópapírt... :)))

2013. április 12., péntek

A ma esti kedvencem... :)

Lehel 1 éves


...avagy a Kisfiú a kanapéról... :) mert mostanság csak kanapés képeket rakok föl, de mit tehetnék, ha kedvenc helye, ahonnan az imádott forgókat szemmel tarthatja?! :)
Lehel egy évesen...
...olyan, mint amilyen a pocakomban is volt, végtelenül finom, férfiasan erős, hatalmas. Bizalmatlan az ismeretlennel, lassan oldódik, barátkozik, de ha valakit/valamit közel enged barátságos, csupamosoly, harapdáló, huncut kisemberré változik. Jókedvű és igencsak kiegyensúlyozott (nem tudom kitől örökölte! :) Elmélyülten figyeli a világot és mostanra mindent utánoz. Ha tudna, létrára mászna és ablakot pucolna, de ezt még nem tud, így csak fölállva a falat súrolja egy ronggyal, vagy a padlót törölgeti, vagy brümmögve porszívózik, vagy lelkesen kalapál, vagy ecsettel falat fest, vagy fakanállal keverget, vagy játék késsel játék gyümölcsöket vagdos... Ismerős?! :))) Elkezdett kommunikálni is, bőszen mutogat, van, hogy kétszavas mondatokat mutogat el, azaz összefűz két mutatni valót és azt hiszem, mondja azt, hogy "ott!", meg persze hogy "Mammmma" sok-sok m-mel. Illetve van egy jolly-joker szavajárása: "Ájá!" ezt minden szó helyett mondja határozott közölnivaló esetén... :), szabadon behelyettesíthetünk bármit, vagy bárkit.
Önállóan még nem jár, csak székeket tologatva (nem tudom, hogy a küszöbökön hogy viszi át, még sosem láttam, de valahogy mindig megoldja), illetve ma reggel egyik kézzel az apja kezét fogva sétált be hozzám... :) Kapaszkodás nélkül áll, (főleg, ha közben markol valamit :) illetve guggol, sőt, guggolásból kapaszkodás nélkül fel is állt már. nincs már messze az elindulás... de nem sürgetem, úgy szeretem hallgatni a tenyerek csattogását a parkettán. :)
Naponta kétszer eszik főzelékfélét, kétszer gyümölcsöt, de inni nem hajlandó, ellenben cicizik, ha rajta múlik kétóránként. Mint egy újszülött... :) Nem tudom miért ilyen gyakran, próbálok táplálóbb főzelékeket készíteni és itatni is, de mind hiába... Ezirányú szokásához igen erősen ragaszkodik, s ha nem veszem a lapot, mikor vinnyogó kiskutyaként teper utánam négykézláb, akkor elkezd harapdálni és megeszik ruhástúl-bőröstül... :)
82cm, 12,10kg, szőke, szeme kívülről befelé haladva: kékesszürke-zöld-barna. :) hosszú, fekete pillás. Leó hangú, erős akaratú, bújós, hihetetlen kis csoda. Mostanra olyan, mintha mindig is velünk lett volna. Jó vele nagyon! :) Szeretjük!!!

Vajon...

...mi lesz az ajándékom???? :)

Leó köszönt...

A borzalmas éjszaka után (ami tán egy újabb betegség előszele) Leó a mai ünnepi napon ünnepi kedvességekkel örvendezteti meg boldogságkönnyekben amúgy is úszó anyai szívemet (persze itt most szemet kell hunynom a délelőtt későbbi történései felett...:)!
Reggel közölte, miután tegnap együtt csomagoltuk be Lehel ajándékát, hogy ma egyedül csomagol be Lehelnek néhányat a saját játékai közül, hogy ezután azok már KÖZÖSEK legyenek... :)
Tortasütés közben, beszélgetünk, megkérdezem, örülne-e, ha lenne még egy kistestvére. Bőszen bólogat, lelkesen mosolyog. Meglepődöm. :) Tovább kérdezek, fiúnak vagy lánynak örülne jobban, mire Ő: "Még egy Lehelnek!" :)))

Egy éve...


Egy évvel ezelőtt már a kórházban voltunk és a fájások is beindultak...
Egy éve újra szoptatok...
Egy éve újra ágyon alszom (bár inkább ülök, mint fekszem... :)
Egy éve a szívemnek újabb Csücske van...
Egy éve, hogy itt van velünk a maga teljes mackó-valójában ez a drága finom lelkű, putto testű, kezdetben pici csomag, mára kisfiú... :)
Isten éltessen drága Napsugaram! :)