Három és fél

Fél éve már, hogy adós vagyok a hároméves Leó poszttal. :) Legyen most egy felezős összefoglaló... :)
Leó...
A legtisztább és legkíméletlenebb tükröm. Néha a saját "árnyékom" karikatúráját látom benne és ez igencsak megrémiszt és elkeserít. Remélem tudok tanulni és fejlődni általa, vele együtt.
A legcsibészebb kisfiú, akit valaha láttam. Minden este azon gondolkodom, vajon hol rontottam el... :) és bár ötletem sok van, tudom, nem csinálnék másképp szinte semmit, ha újból kéne kezdenem. Öntörvényű, hajlíthatatlan, individualista, ugyanakkor érzékeny, tisztaszívű, mamakedvence. :) Mérhetetlen kreativitással, akarattal és energiával megáldva.
Lehel érkezése Őt is, kettőnk kapcsolatát is megdolgozta. Talán túl későn, vagy túl hamar, de még az is lehet, hogy pont jókor... :) Hajlok ez utóbbira. :) Nehéz nagyon "nagyobbiknak" lenni. Elengedni az addigi "teljességet" és beérni a "töredezett résszel". De szép lassan nagytestvérré érik... és Lehel puszta létezése olyan lehetőség és ajándék, amit soha nem tudott volna neki megadni az én osztatlan teljességem. Olyan büszke vagyok rá, ahogyan csiszolódik, egyre toleránsabb, elfogadóbb. Talán még túlzás ezeket a szavakat használnom, de a csíráját már látom! :) Különben meg az is szép, hogy ennyire lassan megy... Kettőt előre, egyet hátra. Ez is nagyon Leós. :)))
Mozgásilag egyre ügyesebb. Háromévesen pedálos bicót hajtott, mindenre fölmászik és le is jön, bárhonnan legurul, lecsúszik, viszont nem eszetlenkedik, a picikori óvatossága továbbra is megmaradt, nagyon jól érzi a határait, a veszélyt. Isten tartsa meg jó szokását! :)))
Beszédben "erős", meglepő szókinccsel bír, és vicces, ahogy a műszaki területek kifejezéseiben otthonosan mozog. :) Tényleg nehéz neki újat mondani. Az érthetőségen van még mit csiszolni, idegenek még sokszor nem mindent értenek. Az L-lek alakulóban, a K helyett pedig masszívan "t"-t használ. Bár ez családi hagyomány... :)
105cm magas, 17kg körüli, szőke sűrű hajú, barna szemű, hosszú fekete pillás nekem gyönyörű. Deszeretem!!!