Kedden Kornélnál rácsodálkoztam, milyen cukik a lábacskái. DE nem. Ez a "rácsodálkoztam", nem is a jó szó. Az igazság az, hogy majdnem könnyekig meghatódtam, a két kis kalácska láttán... Normális ez? :)))) Úgy szeretem... Olyan finom, szelíd és kedves... Könnyű vele, még ha nehéz is... :)
Itt pedig néhány mai kép Róla... :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)













Hogy nyílik... olyan szép :)
VálaszTörlésJuditom, visszajárok, mert annyira.... :)
VálaszTörlés