Jaaj nekem...

...és nem feltétlenül panaszkodni akarok, csak abban az esetben, ha a panaszkodástól nyerhet az ember egy kis energiát... :) Szóval az éjszakák. Már épp írni akartam, hogy ha nem figyelek éberen és fáradtabb vagyok a kelleténél, nem hallom meg Lehel forgolódását, cuppogását, cicikeresgélését, hát Ő bizony átalussza az éjszakát. Történt ez így már kétszer is az elmúlt két hétben, hogy 8-9 körül elaludt, én meg 5-6 körül arra riadtam, hogy "elfelejtettem" táplálni gyermekemet... :) Ha külön szobában aludna, minden bizonnyal már hetek óta olyan "jó", éjszakaátalvós gyerek volna... mert Ő bizony nem sír, csak keresgél és cuppog, hisz jobb híján csak az ujjacskáját találja. Néhány napja azonban vége a jóvilágomnak. Mert ébred, rá nem jellemző módon sírással, másfél-egy-fél óránként egész éjjel. Tegnap éjszaka még Leó is beleerősített 4 db. sírva ébredéssel, így ma zombi voltam. A napunk meg borzasztó, mert a gyerekek is fáradtabbak voltak persze, de délután ennek ellenére, vagy épp ezért nem sikerült összehozni az alvást, legalábbis Leót nem sikerült most úgy elaltatnom, hogy közben Lehelt ringatom, így elmaradt egy-két dolog ma, pl. a játszótér, no meg saját részről a felöltözésig sem jutottam el... Bár a pizsama csak de. 11 és du. 6 között ciki, így most épp nagyon rendben az öltözékem újra... :) Na és az okokról... Először persze azt hittem, elfogyott a kiapadhatatlannak tűnő tejözön, mert a cicizéssel is nehézségek vannak egy-két hete. De szerencsére nem ez az ok, a tünetek olyan ismerősek, Leónál épp így kezdődött a fogzás, így most Lehelnél is erre tippelnék. Csak remélni merem, hogy nem olyan érzékeny gyerek mint Leó és a folytatás nem lesz olyan nagyon hasonló. Mert különben jaj nekem jaj...
DE! Ha lúd, legyen kövér alapon, szegény Lehelem ha úgyis szenved a fogzástól (ami mondjuk napközben nem szegi kedvét és a cukiságmutatói nemhogy visszaestek volna de határozottan erősödtek), ma megtörtem a tehéntej-fehérje böjtöt és ettem SAJTot!!! Mert napok óta estefelé hányingerem van és hiába eszem éhes maradok mindemellett. Három hónapja csinálom a diétát, a szervezetem most kezdett el durvábban jelezni... Nos, nagyon jól esett. Holnaptól árgus szemekkel figyelem Kisklambót, mert a visszaesésnek a doktornő szerint komoly esélye van... De ezt most akkor is muszáj voltam... Holnaptól újra böjt. Remélem nem fog nagyon fájni egyikőnknek sem... :)
...és még valamit a mai napról. :) Lehel mozizik. :) A kis finomlelkü selyemhajú hurkagyurka boldogan és láthatóan nagy érdeklődéssel könyökölget hason a kiságyában a nappalinkban és figyeli Leót, sőt, néha kommentálja is, ahogy körülötte rohangál le-föl és a szokásos hangos módján játszik. Ez persze csak egy idilli kétgyerekes pillanatkép volna, de ami miatt igazi (öröm)hírértéke van a dolognak, az a hason örömmel levés és a nem megijedés a jóval hevesebb vérmérsékletű bátyótól... Juj de jó volt látni. :)))