Olyan régen írtam róla (is) és azóta olyan sok minden változott... Nem picibaba már. Hol van már a sírós hasfájós, nemalvós időszak... :) Na jó, nem oly messze, de most a hasfájást felváltotta a fogzás, a sírást a nézelődés és ez már olyan nagyos... :) Gondoltam, hogy Karácsonytól könnyebb lesz, és ez így is lett. Nappal nagyjából három-négy óránként eszik, "lehelesen", azaz gyorsan és sokat. :) Éjszaka pedig egyszer ébred három-fél négy körül, de olyanra is volt már példa, hogy csak hatkor. Nappal viszont nem alszik túl jól, ezért folyton fáradt, de az utóbbi napokban még erre sem lehet panaszom, remélem ez már tendencia lesz... Súlya 7 kg fölé emelkedett (7.11), hosszát majd beírom, jövő héten méri a védőnő. Haja oldalt kikopóban, fönt még hosszú, mint születésekor, színe világosodik, mert a barna hajzuhatag alatt ott figyelnek a szőke tincsek... :) és Ő is koszmós, mint eddig mindegyikük... vakargatjuk. Szemei gyönyörű kékek eddig és a mosolya mindenkit levesz a lábáról. Mozgásilag kicsit le van maradva, mert eddig az ébrenléti időt szinte teljes egészében karban, vagy kisebb hányadában sírva a kiságyában töltötte, így nem sokat támasztott és emelte a buksiját... a kezecskéi még többnyire ökölben, karja inkább kétoldalt, mint törzse előtt , de remélem gyorsan beéri magát ha majd most tud aludni nap közben és friss lesz és üde egy kis játékra és tornára... :) Meg kell még jegyeznem, hogy Ő is nagyon szereti, ha éneklek, rögtön mosolyog és nagyon figyel, sőt van egy kedvenc dala, (Kicsi a Lorin, de majd nagyra nő...), amivel még nagyobb sírásokból is jobb kedvre deríthető... Még nem nyúl a dolgokért, és a kezét sem fedezte föl, legalábbis nem nézi még, viszont az öklét dugdossa a szájába, szerintem hamarosan megtalálja majd az ujjacskáját és ujjszopós lesz, mint Lehel volt.
...és nagyon kislány. :) Finom, érzékeny, szelíd, kitartó, erős és nekünk a legszebb... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése