Névadó

Gyorsan leszögezem, nem egy új adóformáról kívánok most írni, hanem arról a három napunkról, ami alatt megszületett a NÉV, ennek a legkisebb kisfiúnak a neve. :) Még soha ennyi név közül nem válogattunk, mert most kedden este kinyomtattuk az összes anyakönyvezhető fiú nevet, majd csináltam egy szűkebb listát, amin már csak 22 név szerepelt, majd egy még szűkebbet, amin már csak 13 és így tovább. :) Közben pedig folyamatosan egyeztettem Lacival, illetve az előbbi híján Leóval... akiről kiderült, rendkívül jó ízléssel bír és igen nagy szeretettel és elfogadással viseltetett az általam javasolt nevek iránt, majdnem mind tetszett neki... :) Sajnos Lacival nem volt ilyen könnyű dolgom. De péntek estére már néven neveztük legfrissebb pocaklakónkat és ez megint olyan nagyon jó érzés és persze hatalmas dolog. :) ...és ahogyan az lenni szokott minálunk a nevekkel kapcsolatban, megint Laci volt a "kútfő", egy olyan névvel, amitől én kezdetben elzárkóztam, majd csak idegenkedtem, majd felvettem a listámra, majd mondogattam magamban és végül beadtam a derekam... :) Két okom volt rá. Egyrészt szeretem, hogy Laci így kapcsolódik már most a babához, hiszen az Ő kedvenc nevén szólíthatjuk. Másrészt pedig amikor egy picit befelé figyeltem, rájöttem, hogy nem találhatok ettől jobb nevet, hiszen Ő az! :) Így aztán szeretettel mutatom be nektek Ujvári Lehelt, legkisebb fiúnkat! :) ...és senki ne lepődjön meg, ha a "hogy fogják hívni kistestvért?" kérdésre Leó még egy darabig "Hugó"-t emleget, ami az Ő kedvenc munkaneve volt... :)