"Lehel megy az óvodába...

...lötyög a tej a hasába,
inc, finc, Lőrinc,
Te vagy oda kinn!" :)

...és tényleg. Az ovis évzárón Lehel megállapította, hogy az óvodának van egy játszótere (Ti. udvara), s ettől a pillanattól fogva igen belelkesedett, a következő héten pedig reggelente sírt, hogy Ő is akar Leóval óvodába menni. Így történt, hogy szerdán bevittem egy órára. :) Mikor odaértünk, persze bemenni már nem nagyon akart, erősen belém kapaszkodott. De aztán Leó észrevett minket és mint valami forgószél, már vitte is Lehelt mellőlem kézen fogva játszani, be a homokozóba, adta a kezébe a játékokat, így aztán Lehel hamar feloldódott. Szóltam neki, hogy kimegyek a kerítésen kívülre és a környéken sétálok, amíg kinn lesznek az udvaron, mikor bejönnek, itt leszek. Kintről persze le sem vettem a szemem róla, végig együtt játszottak Leóval, olyan jó volt látni... :) A hab a tortán, hogy benn aztán még ebédet is kapott, s bár csak a levesből evett, a krumplifőzeléket becsületesen végigülte, nem jött ki hozzám, pedig vadidegen gyerekekkel együtt ült az asztalnál. Marianna néni szerint vele könnyebb lesz, mint Leóval... :) Én nem akartam hiú ábrándokat kelteni, így nem bólogattam bőszen, csak megjegyeztem, hogy máshogy nehéz, de hihetetlen jelenség, biztosan nagy kedvencük lesz nekik is... :)
...ami pedig azt a bizonyos tejet illeti... :) Jó néhány korty csúszik még belőle ébredéskor. Nyilván, ha benn alszik majd az oviban, nem megyek majd be megszoptatni... :D