8 hónapos a Kékszemű

 

Van nekünk egy kék szemű, miféle szőke pici tündérünk! :) Még mindig nem szoktam meg a teregetőállványon a pici rózsaszín foltokat... :) Nagyon jó ez a lányos anyaság. Más dimenzió, belőlem egészen új színeket hoz elő és ez még csak a kezdet... De most róla akarok írni, erről a huncut szemű guruló kisgombócról... Babából kisgyerek lett... Ami miatt még nem egészen, az csak az, hogy még nem ül, ezért úgy fogjuk mint egy pici csecsemőt... (Egyik legkedvesebb képem, amikor reggel Laci karján a rózsaszín kiscsomaggal jelenik meg, a Kiscsomag pedig úgy gömbölyödik és bújik, mint aki a Világ legjobb helyét kapta volna meg és ahogy Laci tartja... :) De ezt leszámítva nagyonis nagyosodik már ez a Picike. 

Gurul. Szenvedélyesen, a mozgás öröméért, másrészt, hogy mindent elérjen és megrágjon, amit kiszemelt... Néhány cm-t kúszik is már, a hátrafelé tolatás régóta megy, de ő az első gyerekünk aki gurul és kúszni is próbàl. Nem tudom lesz-e belőle igazi kúszás, mert már a hasát is emelgeti, lassan négykézlábazik és akkor mászás lesz belőle... 

Zajkeltő. Élvezettel ütöget, kocogtat ráz, húzgál mindent, csak hogy zenei, vagy kevésbé zenei hangokat produkáljon. Szerencséjére az alsó szomszédunk nem költözött még be, így teljesen szabadon kibontakoztathatja művészetét a parkettán... :) újabban két kezében lévő dolgokat össze is üt, főként a duplo kockákat kedveli kocogtatni... :)  De bátran játszik a hangjával is, sikongat, brümmög, köhögve fújtat vagy inkább krákog, :) de van már "babababa" és "bebebebe" is bibi! :) ( A fiúk néha Énekesnőnek hívják a Művésznőt:)

...és hát 8 hónapos, így zokon veszi, ha kikerülök a látóteréből, ha csak ketten vagyunk, nem is tudom magára hagyni, mert keservesen zokogni kezd... Ha a Fiúk is vannak, sokkal jobb a helyzet, az Ő jelenlétük megnyugtatja... Egyébként minél többen vagyunk körülötte, annál jobban van. :) Kimondott idegenfélelem még nincs, csak hozzám ragaszkodik nagyon erősen. 

Evés. Gyenge kezdés után erős visszaesés jellemzi ezt a területet. :( kizárólag anyatejen tengeti napjait a kis éhezőművészem... Ez persze nem látszik rajta, derűs, nyugodt, jó húsban van ès kiváló egészségnek örvend, így nem esem kétségbe, majd ennek is eljön az ideje.

Olyan jó, hogy jött hozzánk ez a Minilány... Kicsit Leós, kicsit Leheles, nagyon Lorinos drága Kincs.