Nagy munkálatok vették kezdetét lakásunkban a múlt héten. Helyet cserél a hálószoba és a gyerekszoba, illetve a fürdőszoba és az előtte lévő előszobarész megújul... Ez némi bonyodalmat és újragondolást okoz a kiholalszikezután témában, illetve beindított némi gyászmunkát a változásra érzékeny családtagok lelkében (LeómegÉn:).
Az eddigi felállás:
Hálószoba mostanság: Lehel, meg én, majd Leó éjszakai nyughelye volt.
Gyerekszoba: Leó nappali alvóhelye.
Szegénylaci Lehel születése óta szivacson alszik valamelyik tőlünk távol eső szobában attól függően, vannak-e vendégek minálunk...
Még jó, hogy ennyi szobánk van.
Jelenleg:
Hálószoba Leó kívánsága szerint bezöldült, átkerült oda az emeletes ágy, meg Lehel ágya nagyfiúsítva, ránézésre szuper kis gyerekszoba, remélem gazdáik aludni is fognak benne... mert egyelőre az éjszakai alvás a kiürített exgyerekszobában összetolt szivacsokon történik (Én és a gyerekek), mert ez a szoba várja a festését, a mostani tapéta leszedésével együtt... hogy aztán megújulva felnőttháló lehessen belőle. Laci így visszaköltözhet az ágyba, én meg a gyerekek igénye szerint költözöm esetleg a gyerekszobába szivacsra.
Szombaton elutazunk, a munkálatok oroszlánrésze akkor történik majd, hála némi nagyszülői segítségnek. Mire visszajövünk, remélhetőleg már az új felállás szerint folytatódhatnak a mindennapok.
Azért nekem hiányozni fog ez a régi gyerekszoba, a sárga fal, a cicás bordűr, amit még Noellel a pocakomban választottunk és festettünk együtt, ahol icipici Leót altattam, ahol Leóval együtt aludtam, ahol icipici Lehelt állva ringattam, miközben Leó a lábamra tekeredve a szőnyegen aludt el... és még sorolhatnám...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)








Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése