Leó beszédben igencsak nekilendült, szinte be nem áll a szája... Illetve elkezdte a kisgyerekekre olyan jellemző kreatív megmosolyogtató nyelvhasználatot. :) Olyan sok aranyosságot mond, de sajnos csak töredékét tudom megjegyezni. Talán ha papírral és ceruzával rohangálnék... Tegnap elbotlott a lábamban, mire én fölnyögtem, Ő meg: "Bocsánat!" és ment tovább. :D Ma bújócskát játszott "Napával", aki égen-földön hiába kereste, majd tanácstalanul megkérdezte, hova tűnt ez a fiú? Mire Leó kuncogva kiszól az ikeás alagútból: "Ide tűnt!" :D ...és persze máris alkudozik: a lépcsőn fölfelé megígérem neki, ha felérünk, egyszer megnyomhatja a csengőnket. Mire Ő: "nem egyszer, kétszer!" Belemegyek, na jó, kétszer.. erre azonnal kontrázik: "nem kétszer, háromszor!" :)
Tegnap hallottam tőle először a "vasalódeszka", ma pedig a "mosószer" szavakat teljesen felismerhető formában. Miért nem lepődöm meg ezen? :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése