Hangulatunk karácsonyi...

...a neves nap óta. Leó pedig készülődik. Naponta titokzatos arcot vág, felvonja a szemöldökét, felemelt mutatóujjal suttogja, "Most ne nézz ide!" és becsomagolja az "ajándékomat", ami ma épp egy DVD doboz volt, a csomagolópapír pedig a porrongy, és a konyharuha. :) Reggelente feldíszíti a lakást (újra, ha galád módon előző este suttyomban elpakoltam amit tudtam), ha szerencsém van, csak szolidabban: befőttes gumikra felfűzi az összes gyurmakinyomóját (tavaly azzal nyomtuk ki a mézes sütit) és felakasztgatja őket a lakás összes kiálló kampójára, gombjára, kilincsére... ha elfogytak a formák, a gumikat aggatja tovább töretlen lelkesedéssel... :) Ma reggel viszont nem aprózta el, használaton kívüli mobiltöltőket tekergetett mindenfelé izzó gyanánt és persze áramforrásról is gondoskodott, egy "generátort" hozott egy ősi TV-játék személyében... Mondanom sem kell, mire a konyháig kibotorkáltam, hogy lelket leheljen belém egy forró kakaó, már jobb volt nem visszafordulnom... :)