Újra Biatorbágyra vitt minket a szerencse, a korai fejlesztő központba, mert meg akartuk mutatni Kornélnak Leó lábát. A bal lábát ugyanis még mindig elég kiflin tartja, gondoltam ez az utolsó alkalom a felállás előtt, hogy korrigáljunk, ha még lehet. Amit Kornél nagyobb problémának érzett viszont, hogy még mindig megvan Leónál a kapaszkodási/fogó-reflex, bár már egy hónapja mászik. És tényleg, mind a lábán, mind a kezén (ez utóbbit mi észre sem vettük) behajlítja a nagy/mutató ujját. (A képen remekül látszik, amit a lábával művel... :) Szerencsére nincs nagy baj, de érdemes foglalkozni vele, jobban mondva kordában tartani ezt a reflexet, hogy a fejlődés további menetét ne befolyásolja negatívan. Így hetente egyszer Kornélhoz járunk majd csoportra, a kifliség miatt meg Angélához, szintén csoportra. Ez így rendben is lenne, csak kicsit aggaszt, hogy az egyik fél kilenckor, a másik fél tízkor kezdődik, reggel, csúcsforgalom, minimum egy órát rá kell szánni, Leót felébreszteni, ráadásul az eddig egyetlen fixidőpontos nappali alvása is ilyenkor lenne... :( De bízom benne, hogy menni fog, meg tudom, hogy szükséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése