Még mindig a hatása alatt vagyok annak a szónak, hogy LÁNY... :) azóta is... amikor a 12 hetes ultrahangon nézegették és azt mondták, hogy persze nem lehet tudni, de ha mondani kéne valamit, hát lány... Lacinak meséltem arról, hogy milyen lánynak látom Lorint, Ő pedig visszakérdezett, honnan tudod? Hát.... :) A szemében látom! :) és persze belelátok mindenfélét magamból is biztosan, de talán nem tévedek nagyon, hiszen végtére is az én lányom és azóta ismerem, amióta beköltözött hozzám. :)
...és amilyennek látom: Finom lány. Nem a "csajos", nem a csillogó, nem a rikító rózsaszín, de nem is a finomkodó, törékeny borsószem királykisasszony. Az Ő finom lánysága belülről fakad. Tehet bármit (és tesz is, hiszen harmadik és nem mellesleg két bátyja van), az finoman lányos lesz Tőle. :) Drága kicsi Tündérkém, olyan kíváncsi vagyok, milyen leszel kétévesnek, aztán tizenkétévesnek... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése