Folyik a munka

Adós vagyok a művészetükről szóló beszámolóval is, ugyanis mindketten nagyot fejlődtek az utóbbi időben és szinte napi szinten kápráztatnak. Már önmagában az is elvarázsol, ahogy hosszú-hosszú percekig (20-30) belefeledkezve merülnek el a rajzolásban.
Lehelnél megjelentek a fejláb-emberek, lett nyúl, mag apa, de azóta már fej-pocak láb kék, sőt papucs, meg a kézben ennivaló is szerepel nagypapa figuráján... (majd bemásolom ide is a rajzokat!)
Leó pedig újabban hatalmas rajzlapokra történeteket rajzol. Apró részletekig kidolgozva (mondjuk a szögekig egy építkezést), gyakorlatilag egy Tesz-vesz város oldal jelenik meg előttünk keze nyomán. Gyönyörűek! Majd ilyet is mutatok. :)
Most csak Őket. :)