Ilyenünk még nem volt...

Krupp.
Tegnapelőtt éjjel Lehel sírva ébredt és hallhatóan nem kapott levegőt, de nem az orrdugulás miatt, hanem valahol lejjebb fura zörejt hallatott minden légvételnél... Gyorsan lecibáltuk a csillagokat (karácsonyi kivilágítás) az ablakból és kinyitottuk, Lehel sapit meg kabátot kapott, később én is és pár percen belül jobban lett, majd az éjszaka további részében nem ismétlődött a fulladás.
Doki tegnap látta, valóban krupp lehetett, azt mondta szerencsénk volt, hogy ennyivel megúsztuk, lehet, hogy nem lesz több ilyen, de az is hogy igen... kaptunk biztonság kedvéért egy szteroidos kúpot... Lehel, miután kijöttünk, és leültettem, hogy fölöltöztessem, nagy szemekkel nézett rám és végigmutogatta azokat a testrészeit, amit az imént a doktornéni megvizsgált, majd tudományos arccal a felírt orvosságok listáját tartalmazó papírra bökve magyarázott egy picit... Olyan nagyon cuki volt, hogy fennhangon nevettem, a védőnő ki is jött megnézni mi történt... :)))
Ma rosszabbul van, ha teheti folyamatos testkontaktusban van velem, ami mostanra kicsit fárasztó nekem, bármennyire is jogos igény... Köhög és nagyon taknyos, de az orrából kevésbé jön, inkább lentről... Nem részletezem... Beteg. :( Gyógyulj gyorsan Kismókus!