Nyár elejei a történet, mikor még jártunk lovagolni, azaz lovon vitetni Leót pénzért. :) Mert kb annyi történt, hogy 500m-t sétált alatta a ló, míg az "oktató" (aki minden alkalommal más volt) vezette a lovat és közben "ismerkedő" kérdésekkel bombázta a gyermeket, saját személyiségétől függően "beszélgették", vagy hallgatták így végig a fél órát. Na de nem is erről akartam írni, hanem volt egy cuki párbeszéd, ahol mi szülők könnyesre röhögtük magunkat ott a ló háta mögött (mert persze, hogy az egész család zarándokolt ilyenkor büszkén, a poroszkáló poronty után...:) Annyira benne van ebben Leó eszenciája...
(...)-Leó, mi a kedvenc színed?
- Zöld.
-Mi a kedvenc ételed?
-Palacsinta
-Hát a fagyi?
-Azt nem szeretem. (Nyár eleje volt még, akkor még soha nem evett...:)
-és mi a kedvenc állatod?
(na itt egy kicsit cikinek kezdtem érezni a helyzetet, mert tudtam, mi a "jó válasz" és sejtettem, Leó nem fogja eltalálni...
-Béka.
(Szerencsétlenségünkre az oktató tovább feszegette)
-és a lovat szereted?
-Nem. (na itt már az oktató is nevetett)
-Vicces gyerek vagy Te Leó...
Volt még egy rész, ahol ragadozó állatra kellet példát mondania, Leó pedig magabiztosan vágta rá újra: Béka. Majd az értetlenkedő oktatónak meg is világosította, hiszen megeszi a szúnyogot. :)
2013. augusztus 23., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)







Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése