Leó már jó ideje a vulkánok és láva bűvöletében él. Ennek keretében mentünk el Badacsonyba is, mint egy közeli ámde valaha volt vulkánhoz. Nagy várakozással és örömmel közeledtünk a célhoz és másztuk meg a hegyet, majd fogtuk kézbe a bazaltdarabokat. Ám egy rossz lépést követő hasra esés elég volt a következő kifakadáshoz:
- Most azonnal menjünk haza, soha többet ne jöjjünk ide! Összetöröm az összes vulkánkövet és mindenkit kidobok a szemetesbe!
Ugyanígy a sokat várt igazi horgászás ideje is eljött. Sokat készültünk, de végre ott álltunk a parton, szereltük a botot, gyúrtuk a polentát, belógattuk a szereléket. Már legalább 2 perce néztük az úszót, de a hal csak nem akart horogra akadni. Leó erre felállt:
- Api, menjünk haza. Én ezt már unom.
2013. július 1., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése