9 hónapos

Mérföldkő nekem a 9 hónap. Talán mert a pocaklétnyi idő, mindenesetre másodszor élem meg, hogy a kinti létben is nagyjából ennyi szükséges nekünk, hogy megszülessen valami új... :)
Leó testvérré fogadta Lehelt. Úgy is mondhatom, hogy 9 hónap kellett, hogy Lehelnek megszülessen a Leótestvére. Így mostanra lettünk igazi család, nemcsak egy család két gyerekkel... :) ...és a felszín alatt folynak ám még további változások is, de erről majd később, egy másik posztban...
Visszatérve Buddhához... a tények: 10,89kg, (így Ő a nyertese a "ki nehezebb 9 hónaposan" versenynek! :) Hosszra nagyjából 80 cm, de a pontos adatot utólag pótolom! Fogak száma továbbra is csak 6, de nagyon szenved ezügyben... meg mi is. :)
Mozgásban a mászás már régi nóta, viszont újabban ha meg tud kapaszkodni, feltérdel.
Kognitív dolgokban is sokat érett, már keresi a letakart játékokat, nemes egyszerűséggel félrerántja a kendőt és megszerzi amit akar. :) Építeni is próbál, két kockát egymásra rak(na), de a felső leesik még... :) Van már saját elképzelése is a dolgokról, ha nem tetszik valami, ennek hangot is ad, bár leginkább a testével, lábával rúgkapál, ha elviszem valahonnan ahol még maradna... :) Próbálom minél kevesebbet frusztrálni, Leó ugyanis gondoskodik az egészséges fejlődéshez szükséges napi frusztrációmennyiségről... :) de ezzel együtt nagyon békés, rugalmas, alkalmazkodó, simulékony drága Gyöngygyerek. :) Laci "nagy örömére" Ő is kezd belépni a "Mindenmami!" korszakba, bár még terelhető... :) Azt nem mondom, hogy árnyékként követ, na jó mégis. Egy lomhább árnyékként... :) De sokat színez a képen Leó jelenléte. Ha Leóval játszik, nem hiányzom neki, ha csak nem zökken ki a komfortzónájából valami miatt... Szívesen szerel-malterozik-épít-vonatozik-fest Leóval, vagy bármiben lelkesen közreműködik, amit Leó csinál. Ha nincs Leó, akkor kedvence a pecabot zsinórja, bármilyen zsinór, csörgő, illetve mindenféle rágható dolog (sok kedvence van, boldog gyerek:). Illetve ragaszkodó is, mert egyik kezével mindig magával viszi az épp aktuális játékát a felfedező útjára, így a jellemző "közlekedési hangja" a két tenyércsattogás helyett: "Csatt-Kopp, Csatt-Kopp, Csatt-Kopp"... :)
Evésről régen írtam. Sokat eszik. Részletekbe menve pedig ez annyit jelent, hogy cicizik kétóránként (kb két-három hónapja visszaállt a kétóránkénti evésre, először azt hittem, hogy fejlődési ugrás, de azóta is ugrik...:). Szemcséset pedig kétszer-háromszor kap, délben főzeléket, délután gyümölcsöt, este tetszés(em) szerint valamit. :) Adagja változó, de főzelékből elfogyaszt egy üvegeset, amit én főzök, abból meg úgy másfél decit. gondolom ez tartalmasabb. :) Legtöbbször én főzök, de kétszer-háromszor evett már üvegeset is, nem vagyok szívbajos etéren... Az, hogy cici előtt vagy után eszik, gyakorlatilag mindegy, nem változtat a mennyiségeken, kétóránként akkor is jár, ami jár... :)))
Az alvást most inkább hagyjuk. :) Ami a mikéntjét illeti, legtöbbször cicin alszik el, ha nagyon nagy a baj, akkor ringatom-szoptatom-rugózok egyszerre, ez a módszer verhetetlen, eddig még mindig bevált előbb-utóbb... :)
Szeretem. Nagyon.