


Úgy szeretem a finom kis vonásait... ahogyan ártatlan szemekkel csodálkozik rá a (néha zord) külvilágra... ahogy figyel és ahogy sírás előtt legörbül a szája... :)
"Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el." (Kahlil Gibran)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése