2011. január 20., csütörtök

Drága Csillag...


Hú, előrebocsátom, hogy a szokásosnál is áradozósabb kedvemben vagyok... :) és kiről másról, mint erről a drága Csillagról, aki annyi szeretetet és vidámságot ad nap mint nap. :) Gondoltam leírom, mivel örvendeztet mostanában.
Tegnap reggel átvonultunk a nagyágyra Lacihoz. Én kómásan lehajtottam a fejem, párna híján a lepedőre. Leó sarkon fordult, majd kisvártatva visszatért, kezében a párnámmal, majd a fejem alá dugta...
Reggelente Ő ébred elsőnek, én csak konstatálom, hogy fenn van és alszom tovább. Ő ilyenkor teljes csendben (!), hang nélkül helyezkedik, mellém kucorodik, és néz. :) Azaz vár, figyeli, mikor nyitom ki a szemem. Ma mikor kinyitottam, olyan volt, mint akit bekapcsoltak azzal, hogy kinyílt a szemem.. :) Felvidult az arca, nagy levegőt vett és elkezdett duruzsolni, megmutatta a kezében lévő új kedvencét (amiért kiosonhatott míg én aludtam) és elkezdődött a nap... :)
Úgy tűnik, egyre inkább képes empátiára... :) Mert figyelmes, kedves kis lény, akit nagyon lehet szeretni és nagyon jó annak, akit Ő szeret! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése