Mint a nagyok...

Úgy éreztem, ideje beszerezni Leónak egy gyerekeknek való kisasztalt, hozzá kis székekkel. Igazából még pocakban volt Leó, mikor a konyha-étkező részt festettük-rendeztük és már akkor kihagytuk neki a helyet. Az volt az álmom, hogy míg én főzök, karnyújtásnyira a gyerekeim rajzolhatnak, festhetnek az asztaluknál... :) Az álom valóra vált, azaz majdnem, ezért vettünk több széket is... :))) Leó ragyogó arccal ujjongva topogott Laci körül, míg folyt az összeszerelés, és amint megkaparintotta a csavarhúzót, azonnal hasznossá tette magát. :) Azóta meg Ő barkácsol az asztalkáján. :)