A legnagyobb változás, hogy mostanra Leó saját lábon jön-megy! :) Míg nem tette, olyan hihetetlen volt, hogy egyszer majd kétlábon közlekedik a lakás egyik pontjából a másikba, most meg olyan természetes már, de azért még mindig megmosolyogjuk, ahogyan totyog... Főleg így egyszál pelusban, amiben a nagy melegre való tekintettel van. Lábacskáját még mindig befelé tartja, a balt különösen, az ujjaival még mindig kapaszkodik, bár nyilván sokat javult a helyzet, de azért kíváncsi vagyok, mit fognak mondani az augusztusi kontrollon Budakalászon.
Rengeteget okosodott, ez egyrészt azon látszik, ahogyan kommunikál, mindent megért és mindent el tud mutogatni, amit szeretne... :) (néha ettől olyan érzésem van, mintha beszélne...:) Másrészt pedig azon, ahogy és amivel játszik. Még mindig nagy kedvenc az utánozás: főz, csavaroz, törölget, porszívózik, vasal, fur, vág, öntöz, kanalaz, telefonál. Vicces helyzeteket szül, ahogyan tökéletesen leutánoz egy adott mozdulatot, mégha nem is érti pontosan, hogy mit és miért csinál... Ami pedig új kedvenc, az a KÖNYVEK! Egyszercsak mosolyogva megjelenik egy könyvvel, beleül az ölembe és kéri, hogy meséljem el. A neki tetsző részekhez visszalapoz és lemozogja a történést... :) Ügyesen dobálja már a formákat is a megfelelő helyre, sőt elkezdett tornyot is építeni. Szereti a plüssállatait, megöleli, megsimogatja őket, néha hintáztatja, autón fuvarozza őket... :)
Szavai: Brümm-brümm, vau-vau, hápháp, BUMM (ezt használja minden leesésre, beütésre, becsukásra), Bumbu és persze, hogy Mamm-Mamm-Mamm (ez volnék én...:)
Idegen felnőttekkel nem bizalmaskodik újabban, nem mosolyog fűre-fára, csak aki tetszik neki, ellenben babákra és gyerekekre mindig, minden körülmények között... :)
Ami a régi: a hatalmas akarat, robosztus termet, huncutul fénylő szemek, nyugodt, boldog baba, kivéve ha jön a foga (jelenleg 2 örlő egyszerre ajjajjjaj...). Nagyon szeretjük, nagyon szeret... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése