2010. február 3., szerda

...és egyet a Papa kedvéért :)


Ezt a bejegyzést most Laci "megrendelésére" írom, mert nagyon büszke a Fiára, aki férfiasan szembenézett (sőt rá is ült!:) félelme tárgyával, a nagy zöld szörnnyel (a porszívóval:). A történet a múlt héten kezdődött, Leónak folyt az orra, nem vészesen, de eléggé ahhoz, hogy szívnunk kelljen. Így nem túl lelkesen, de üzembe helyeztük az erre a célra kitalált orrszívó-porszívó párost. Nem lepődtünk meg Kisemberünk reakcióján... Leó nagyon fél a hangos hangoktól, ide tartozik minden berregő háztartási eszköz, de még a zacskócsörgés is. Szegénykém, ha csak meglátta a porszívót, máris egész testében remegni kezdett. De érezhette áldásos hatását is, no meg tapasztalhatta, hogy minden alkalommal mindhárman épségben hagytuk el az orrszívás színterét, így a napokban már egészen közel merészkedett a zöld szörnyhöz, majd egy kis apai buzdításra, kizárólag mami jelenlétében, hajlandó volt egy kattintás erejéig modellt is ülni rajta... :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése