Leó második foga indult útnak kifelé, közvetlenül az első mellett, szimmetrikusan, így ha mindkettő kinő, alul lesz két foga. :) Az első hasmenéssel párosult, ez a második nemevéssel, reggeli keserves sírással és persze elapaszthatatlan nyálfolyammal. A sírást viszonylag könnyű orvosolnom, amint fölveszem, szinte azonnal elcsendesedik, csak kicsit szipog még... :) Viszont a szopizás rémálommá vált a számomra. Szegény rángatja a fejét jobbra-balra, közben az öklével csapkodja a mellkasom, vagy karmol és húzgálja a bőröm, ahol ér. Megfigyelhettem, az emberi állon a legvastagabb a bőr, aztán a nyak, az arc, majd végül a mell következik érzékenységi sorrendben. :) Persze közben egyre huncutabb és gyönyörűbb, lehet rá haragudni? :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése