A Fertőzőosztály...

...azaz Pad... :) Avagy így fagyiznak a bárányhimlősök. :)

Nem bírtam már az otthon ülést, lementünk a Főtérre enni egy fagyit. Igen ám, de a fagyizó előtt boldog és egészséges gyerekek szaladgáltak, sőt ártatlan csöppségek aludtak gyanutlanul babakocsijukban... :) Így a gyerekeket megkértem, ne mozduljanak, míg én bemegyek a cukrászdába és hozok nekik fagyit... :) (oda nyilván nem jöhettek be... Cukik voltak, mozdulatlanul ültek és vártak...)

Gondos...

Nem tudom, ki hogy van vele, én rendszeresen keresem a telefonomat otthon, mert nagyon okos és folyton bújócskát akar játszani... :)
Ma épp nem kerestem, de Lorin megtalálta valamelyik búvóhelyén és máris szaladt és hozta... "Mama, tessék itt a telefonod, küldhetsz róla szmsz-t Apának." :)))

Nyárünnep

Lehel első Waldorfovis évét zárta. Nem sikerült, amiben reménykedtünk, hogy feloldódik az új közösségben. Továbbra sem játszik senkivel és nem is beszél senkivel, bár az Óvó nénik azért elmondták, hogy beszélni azért beszél, elmondja mit szeretne, vagy ha kér még valamiből... Akkor lesz nagy a hangja, ha értemegyek, akkor az öltözőben végig csúnya szavakat kiabál (azt hiszi, ez nagyon menő, mert a nagyfiúktól hallja...:) Viszont a nyárünnep előtti kertészkedésen összebarátkozott Lukival, aki nagyon megszerette és a Nyárünnepen is együtt bandáztak. Nyáron többször találkoztunk, remélem majd év közben, ha ott lesz a sok gyerek körülöttük, akkor is mer majd kapcsolódni Lehel. Lukin nem fog múlni, az biztos... :) (Ja és a kép, nyárünnepre varrtam Neki ezt a nadrágot és az ingecskét. Hála a Varrónő Gitka instrukcióinak. Azért egyedül nem tudnám megismételni még... :)

...de gurul... :)

Leó és Laci a hétvégén első közös biciklitúrájukat abszolválták, ráadásul sátorban aludtak, mindezt az iskolatársak és szüleik társasásában. :) (micsodamondat:)
A lényeg, hogy minden jól alakult, Leó bár nagyon elfáradt, nem jött vissza a vírus (a doktornő ugyanis nem engedlyezte a túrát, mert csak nemrég gyógyult meg egy vírusból, ami a csípőizületét támadta meg és nem tudta mozgatni a lábát...)
Nagyon kellenek ezek az élmények Leónak, mert még mindig olyan suta, ha kapcsolódásról van szó. Meg persze az is nagy kincs volt, hogy CsakŐmegApa... :)

Találóskérdés

Kedves Rokonok, Barátok, akik ismerik a gyerekszobát! :) A képen Három dolgot találhattok, ami a helyén maradt ebben a könnyed, teljesen átlagosnak mondható játékban. Mi lehet az? :)

Helló Június

Jövőre ugyanezt, ipari mennyiségben... Úgy talán Apának is marad estére. :)

Csakakicsik

szeretem a szerda délelőttöket, mert jó ezt a két kis Mókust együtt látni. Bár néha (gyakran) pöföli Lehel a Húgát, de alapvetően mégis édesek együtt. Lehel előlép a Nagytestvér szerepébe, Lorin meg élvezi, hogy párban vannak. Lehet, hogy jövőre is kérem Lehelnek a szerdai szünnapokat az oviból...

Kukucs

Májusi kertéledés

Végre nincs már hó és itt a tavasz és vele együtt a virágok no és persze a kerti munkák. Első virágültetős-gyomlálós-metszős tavaszom ez. :) Nagyon is kezdő vagyok, de csak mosolygok magamon és ez csöppet sem szegi kedvem. Ültettem muskátlikat az utcai ablakokba, meg vmi büdöskeszerűt a kapuhoz :))), illetve a kertbe számtalan virágot, azok közül csak annak vagyok hajlandó megtanulni a nevét, akivel jövő tavasszal újra találkozom. :) Reményeim szerint minddel... :)) Na jó, a fenyő alatti hortenziát ismerem. :)

Lorin mondja...

"Mama, én félek a Nyolc-tól!" 

...és az micsoda, kérdezem.

"Azt nem tudom." :)

Tegnap estefelé a kertben észrevette a holdat a házunk felett.

"Nézzétek, ott van a hold!"

Kicsit később, miután kiörömködte magát a felfedezésen, hozzátette:

"Mama, a hold itt lakik a mi házunkban?" :) (Természetesen Kincsem...:)