Hajnali szösszenet

Most, hogy mindenkinek saját (egyszemélyes:) ágya van, az éjszaka jelentős részét mindenki a helyén tölti. Ha Lehel, vagy Leó ébred, melléjük szoktam feküdni, kivéve, ha Lorin nagyon sokat ébredt és hulla vagyok, na akkor bekuckózik mellém az épp ébredő,(már ha van még hely:). Így volt ez valamelyik hajnalon is, Lehel bújt be mellém. Hallom, hogy suttog valamit. Épp bosszankodom magamban, hogy nem fog visszaaludni, ha már ilyen éber, mikor hallom, hogy SZÁMOL. :) "Öt meg kettő, az hét. Három meg egy, az négy." Aztán jött a SZÓTAGOLÁS egy nagy felfedezéssel: "MA-Mut. Ez olyan mint a MA-ma". (Itt nem bírtam ki, hogy fel ne nevessek...:) ..és ahogy ezt megállapította, a következő másodpercben már újra egyenletesen szuszogott... :)))
Lorin gyakran álmodik, ilyenkor vicces dolgokat kiabálva ébred. :) Most éppen valami ilyesmit sikított: "Neeeem, nem akarom, hogy ZÖLD legyen a szemem! (pedig az:) Legyen inkább akkor PIROS! :)
Hát, többnyire szórakoztató a gyerekekkel egy szobában aludni. :)