...arról árulkodnak, hogy: Apa, HIÁNYZOL! :)
Laci tegnap megkezdte szokásos éves önsanyargatását, Visegrádon böjtöl, én meg Leó ezen idő alatt pedig Nyíregyházán kényeztetődünk. :) Az "Apa-űrt" némiképp betölti itt a sok újdonság és természetesen a nagyszülők rajongása, viszont szegény Lacinak nem könnyű. Leó mintegy hetedik érzékével pontosan érzi, kinek, mikor mit kell "mondani", hogy az illető könnyekig hatódva csodálja... Az utolsó együtt töltött napot is sikerült emlékezetessé tennie. Az ebédnél csendesen kanalazunk, majd hirtelen Leó felemeli tekintetét Lacira, teli szájjal vigyorogva rámutat és mondja: ÁPÁ! majd újra elmerülve tovább kanalazgat... :) Különösen nagy értékű ez a megnyilvánulása nekünk, hiszen nem egy szószártyár-típus... :) Mondanom sem kell, szem nem maradt szárazon. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése