2010. június 17., csütörtök

Az első orvosság


Szerda estére Leónak lement a láza, de a biztonság kedvéért csütörtökön mégiscsak kihívtuk a doktornőt, mert továbbra is köhécselt és öklendezett a hurutos váladéktól. Sajnos nem feleslegesen jött, mert a diagnózis tüszős mandulagyulladás és hörghurut. Erre sajnos muszáj antibiotikumot adni, mert nagy a veszélye, hogy különben másodlagosan szívizomgyulladást, vagy tüdőgyulladást okoz. :( Szívesen kihagytuk volna az életünkből, annyira jó lett volna, ha legalább 2 éves koráig nem kell antibiotikumot kapnia. De bízunk a doktornőben, ha muszáj, akkor muszáj, Ő szerencsére nem az a mindenre antibiotikum a gyógyír-típus. A jó hír, mert ilyen is van, hogy elintézte nekünk a lisztérzékenység genetikai vizsgálatát, amit Magyarországon a TB elvileg fizet, csak épp nem hozzáférhető a vizsgálat... Így végre kiderül, valóban lisztérzékeny vagyok-e, s ha igen, Leó örökölte-e. Addig pedig birkózunk a Kisoroszlánnal minden nap háromszor, hogy lenyeljen 4ml málnaízű szuszpenziót. Nem könnyű, de már csak 28 van hátra. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése