Vasárnap a kis Dalma keresztelőjén jártunk Leóval. Nagyon szép volt, egy római katolikus pap tartotta, de nem az eredeti szertartás szerint, hanem gyerekcentrikusan, lazán, mosolygósan. Sikerült igazi közösségi élménnyé tennie és ünnepi hangulatot teremtenie. Leót külön megdicsérte, szerinte "szent ember" lesz. (Jelentsen is ez bármit, Ő már csak tudja... :)
Kicsit el is gondolkodtunk, mit jelent nekünk a keresztelés és találtunk közös nevezőt. :) Szeretem a "közös nevezőinket" Lacival, mert olyan lényegiek és igazak. Ami NEM: nem rákényszerítés, nem szenteskedés, nem szokás, nem kötelező. Ami sokkal inkább: hálás örömünnep, és szimbolikus elengedés, odaengedés, ölelés és áldás.
Mert "Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az élet önmaga utáni vágyakozásának fiai és leányai." (Khalil Gibran)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése