2009. július 27., hétfő

Még soha így..


Leó mostanában igencsak új dolgokat művel. Legjobb példa erre, hogy a minap hasonfekve nyomta el az álom. Ez a csecsemők többségénél mindennapos dolog, de aki Leót ismeri, tán el sem hinné, ha nem lenne róla képünk is! :) Amiért fura: először is, mert Leót nem szokta csak úgy elnyomni az álom, másrészt hasonfekve már az is csodaszámba megy, ha nem sír néhány rövid perc múlva.. A csoda csak néhány percig tartott, de ezen már nem lepődtünk meg. :)

2009. július 23., csütörtök

Kis főhősünk


Leó kedden megkapta a háromhónapos kötelező oltását. Kis izgalommal vágtunk neki a napnak, mert újra hasfájásos szegény és emiatt elég nyűgös. A rendelőben várakozva még jókat mosolygott, közben meghódított egy kislányt, aki épp könnyes szemmel jött ki Leó előtt az oltásról, kezében két jutalom képecskével. A fiatalok rögtön szemezni kezdtek, Leó eleresztett egy fél mosolyt, mire a könnyes szemű kislány az egyik kis képecskéjét Leó felé nyújtotta. Már látom lelki szemeim előtt, hogy eszi el az isis Leó osztálytársnői tízóraiját... :)
A doktornő és a védőnő is le voltak nyűgözve Leótól, gyönyörűen fejlődik, 6540g, 63cm -es paramétereket mértek, fejlődési görbéje meredeken ível felfelé.. :) De ettől függetlenül nem volt kegyelem és megkapta a szurit is. :( Így volt alkalma a hangját is kieresztenie a fiúnak. Viszont a nap további részében már nem volt olyan nyűgös mint előző alkalommal, hőemelkedése sem lett, csak kicsit aludt (szokásától eltérően.. :) Büszkék vagyunk Rád pici Leó! :)

2009. július 22., szerda

Nyaral a család



Újra nyaral a család! Petiék Korfun, mi pedig Petiéknél! (és nekünk legalább olyan jó dolgunk van mint Nekik! :) Nagyon élvezzük a házas létet, a kertet, a jólevegőt, a medencét és nem utolsó sorban azt, hogy a nagy meleg itt elviselhetőbb, mint a 30 fokos panelban. Leó pedig nézelődik, élvezi, hogy új tárgyak veszik körül, a kis fejét szinte megállás nélkül forgatja és ha egyedülhagyom valahol (és titokban lesem meg közben), azt látom, hogy mosolyog a csillárra, a képekre, vagy egyszerűen csak a neki új színű falra. :) S hogy a ránkbízott házikó is otthonosan érezze magát, mi is hívtunk vendégeket. Vasárnap Kingáék jártak "nálunk" két csudaszép kislánnyal. Nagyon jó volt és nem csak azért, mert a Lányok jó hatással vannak Leó szépérzékére, hanem mert olyan volt, mint egy közös mini nyaralás. :) Hétfőn pedig Timi jött át a Pasikkal. Mátét annyira elbűvölte a játszószoba, hogy délután vissza kellett hozni.. :)

2009. július 21., kedd

Leó etetése, avagy szoptatás igény szerint(?)


Lassan már egy tanulmányt írhatnék a témában.
Amit a külső szemlélő lát: Leó egész nap (értsd:EGÉSZ nap) szopizik. Van, hogy eközben csak szuszog, van, hogy a szája is mozog kissé és végül van, hogy cuppog és nyel is. Ezenkívül sokat kakil és gyönyörűen fejlődik. Hát mi itt a baj? Legfeljebb annyi, hogy Mama kissé szorongó és érthetetlen módon elégedetlen.
Ahogy én látom: Kétségbeesek, mert bár már fél órája "eszik", mégsem jött még egyetlen korty sem, vagy kétségbeesek, mert bár rengeteget kortyolt, de még két óra után is nyújtogatja a nyelvét amikor letenném, avagy kétségbeesek, mert eldugult és begyulladt a mellem, avagy legújabban kétségbeesek, mert elutasítja a cicit, amikor görcsölve fáj a hasa. Aztán néha elgondolkodom ezeken és kétségbeesek, amiért a meghitt, örömteli percek helyett csak a görcsölést érzem és adom át a tejjel. Ezt szeretném a legkevésbé. A múlt héten végig minden ment, mint a karikacsapás. Rengeteg tejem lett hirtelen, ami akadály nélkül ért célhoz, :) és az eredménye 420g gyarapodás egy hét alatt. Kicsi Leó képes ilyen hízást produkálni, csakhogy megnyugtasson...
.. amit szeretnék: Szeretném szoptatni, amíg kéri, bármeddig. Egyrészt, mert ez a legjobb Neki, másrészt, mert ezt ígértem Neki, mikor még odabenn volt. Mert a szoptatás által egy kicsit még mindig odabenntre kerül és ezt mindketten szeretjük.. :)

2009. július 17., péntek

3 hónapos Leó


Ma épp 13 hetes, illetve három hónapos Leó fiú! Az elmúlt hónapban ismét nagyot nőtt és rengeteget fejlődött minden téren. Jelenleg ilyen a mi Leónk:
Testileg: Hosszra és súlyra vonatkozó paramétereket most nem tudok, majd kedden, akkor megyünk dokihoz.. Viszont rengeteget erősödött, Laci alig bír ellentartani a lábának, mikor hasfájás kínozza Leót. És igen, újra van hasfájás-féleség, kb 2 hete kezdődött, hogy ismét keservesen sírdogál, a cicin vonaglik, erőlködik, s ha segítünk neki beindul az "ánuszorgona" és a "fosszökőkút". (Finom lelkű olvasóimtól bocsánatot kérek, ezek Laci szavai, mert rendszerint Ő végzi a "piszkos munkát", de olyannyira találóak, hogy nem tudtam kihagyni). Tejtermékek tegnap óta újra száműzve.. Kicsi kifli lába szerintünk egyre szebb, bíztató jel, hogy ha leteszi a talpát, jól teszi le és nem az élére áll. Hason fekve fejét ügyesen tartja, a rekord idő eddig 10 perc, amin még van mit javítani, de a fejlődés látszik. :) Pár napja pedig elkezdte emelgetni a csípőjét, miközben sarkára támaszkodik és az egyik irányba dönti magát, szerintem ebből fordulás lesz előbb-utóbb! :) Hangadásai tovább finomultak, tud fájdalmasan nyüsszögni, mint egy kismacska, nagyon édes!!! :) és persze kiabálni is, ha a helyzet megkívánja, de alapból még mindig rengeteget mosolyog, egyre szebben, csábosabban, jaj nektek Mikolt, Hanna, Manyi, Virág! :)
Lelkileg: Csoda! Hihetetlen értelmes, nagy szemekkel figyelő, minden rezdülésemet érző, bújós de nem bátortalan, csupaderű kerek manó! Szeretjük! Mondtam már? :)
Evés: a régi nóta járja, de újabban nem bánom, csak élvezem, hogy nincs begyulladva a mellem, és gyönyörködöm Benne. :)
Alvás: még mindig semmi, bár a mai napon a nappali alvásban túlteljesítette eddigi élete összes nappali alvását együttvéve. Tán a meleg. Remélem nem beteg. :) Éjjel még mindig jól alszik, még mindig velem és úgy érzem, erre nemcsak nekem, de Neki is szüksége van. Valahogy mindig hozzám ér, reggelre egészen hozzám bújik. :) Még maradunk így..

A kisfiú, aki még mindent tud


A végnélküli szoptatások egyik előnye, hogy van időm romantikus elmélázásokra, miközben Leóban gyönyörködöm..:) Ma, ahogyan néztem, arra gondoltam, ez a kisfiú még tudja a Titkot. Hiszen csak nemrég érkezett közénk, olyan őszinte, olyan tiszta, olyan angyal. Mert olyan közel van még Noelhez is és mindahhoz, amiből jött és ami által lett.. Drága Leó! Emlékezz, emlékezz honnan jöttél és arra is, hogy miért!

2009. július 15., szerda

Apja fia...


Sokan mondják, apjára ütött ez a fiú! :) Természetét illetően bizonyos, hiszen ugyanolyan szenvedélyes, "fejjel a falnak" típus, megrögzött ingerkereső, mosolygós, szeretgethető, kényeztethető vidám baba. Külsőre ugyan felfedezünk néha villanásnyi hasonlóságot, de mindketten úgy látjuk, hogy Leó annyira Leó, amennyire csak lehet, tökéletesen egyedi csoda.. :) De tegnap elkaptam egy ritka pillanatot, ahol a tekintetek magukért beszélnek.. :)

2009. július 11., szombat

12 hét


Leó 12 hetes lett! Hihetetlen, hogy repül az idő, már 12 hete, hogy kibújt közénk ez a kis manó és egyre inkább olyan, mintha mindig is itt lett volna! :) Megpróbálom összefoglalni, hogy az elmúlt hét miben hozott újat!
Lássuk: Leó egyre inkább személyiség, és egyre aktívabban van jelen. Mindenhez hozzászól, minden érdekli és hatalmas szemekkel figyeli a világot. Kezeivel már nem csak kalimpál, ha valami tetszik neki, megpróbálja megérinteni, csak a célzás még nem tökéletes. :) A hangadásai egyre kifinomultabbak. Amikor beszélget, van, hogy csak érzelemkifejezésre használja a hangját (ez a kedvencem, hosszú, nagyon édes elnyújtott hangokat hallat), de van, mikor mond valamit, vagy válaszol, ilyenkor különböző hangokat formáz, többnyire röviden. Ma reggel például Laci megkérdezte Tőle, hogy Jó-e Leónak lenni, mire Ő, tisztán és világosan: "Jó!"- hangot hallatott! :)
A nappali alvás újabban (mióta mami "lejött" a kakaóról), kicsit jobban megy, fél órákat alszik, akár háromszor is egy nap! Ez már valami.. :)
Új szokása, keservesen sírni, ha álmából felébresztik, ami sajnos megesik néha, mikor szopizás közben alszik el.. Illetve egyre érzékenyebb a hangokra, a hirtelen erős hangoktól és mozgástól megijed. Ilyenkor hátrafeszíti mindkét karját, tágra nyitja szemeit és összerezzen.. Sajnos én is megijesztettem már párszor, mikor túl gyorsan jelentem meg és hirtelen megzavartam a nézelődését... :)
Ami a régi: Gyönyörűséges, egyre okosabb, egyre nagyobb (6070g) és egyre jobban szeretjük! (Bár ez utóbbi lehet, hogy nem igaz, mert nem lehetséges.. :)

2009. július 8., szerda

A Balatonnál sej-haj de jó.. avagy hurrá, nyaralunk!



Hétfőn este megkedztük első családi nyaralásunkat, (az őszi francia turnénkat tekintsük a nulladiknak :)Zamárdiban, 50 m-re a Balcsitól, egy családi házban, (kerttel, óriás fákkal) múlatjuk napjainkat péntek reggelig. Leó egész jól bírta a másfél órás utat, csak egyszer álltunk meg egy villámszopira, mert megszomjazott. Remekül érzi magát, sokat van a jó levegőn, rengeteget alszik és eszik és rendületlenül mosolyog! :) Apa és Mami az otthoni menetrend szerint nyomják, én vég nélkül szoptatok, Laci rohangál körülöttünk, de nagyon jól érezzük magunkat és öröm látni Leót, ahogy élvezi az új helyet! Sok gyerek (csupa fiú) veszi körül, akik a maguk módján -ki-ki vérmérséklete szerint- körülrajongják Leót! Máté lehelet finom simogatással, Marci finoman szólva lábmasszázsban részesíti, Erik napról napra közelebbről pislog felé... :) Leó élvezettel szippant magába minden újdonságot, de estére már kicsit besokall és a fürdést rosszul viseli, ott már hiányzik neki a megszokott környezet biztonsága. Szerencsére a jó öreg eldugulós cici velünk van és minden helyzetet megment.. :)

2009. július 2., csütörtök

Variációk egy témára :)

Tegnap épp a vaterán kutakodtam, mikor hallom, hogy Laci kiabál, menjek! Átrohantam a lakáson, közben lepergett a fejemben az összes lehetséges baleseti forma, de mivel sírást nem hallottam, megnyugodhattam volna és a kamerát is vihettem volna azonnal... nem vagyok még elég rutinos.:) Ezt láttuk: kis segítséggel Leó egyedül lóbálta a másik nagy kedvencét, a katicás csörgőt!