Cipőt kapott a Kicsilány... :)

...hogy egyem azt a szúnyogcsípéses kecses lábát ennek a Kishölgynek! :)))

Kis-Nagy Ujvári gyerekek

Kolos elballagott a nyolcadikból, ennek örömére vacsorázott egyet a család, bár vacsorázni akkor is szoktunk, ha nem ballag el senki. :) Végül pedig készült volna egy unokatesós kép, de az egyik huncut Kisujvari szabotálta a dolgot. Na vajon ki lehetett? :) anyja lánya, már most utálja, ha fényképezik... :) Egyébként jóóó kép! :)

Leó és a példás magaviselet :)

Igen, még ez is megtörténhet, hogy Leófiú, mint osztályelső (a fiúk között) rajzolhat elsőnek a táblára. Egészen pontosan nem tudom, mik voltak a szempontok, de szépen rendberakta a padját és példásan viselkedett, ezért rá esett Yvonne választása, én meg rém büszke vagyok Rá. és persze a rajza bánya ihletettségű, amit előző héten néztek meg Tatabányán. Azóta minden nap szaporodnak a rajzok, év végére megtelik az összes rész gyönyörűbbnél gyönyörűbb rajzokkal. Majd arról is teszek fel képet, mert olyan döbbenetesen jól rajzolnak ezek a gyerekek! Leó pedig minden nap igazít még valamit a sajátján. :)

Helló Június!

Lambert 4 hónapos, te jó Ég!!!

Mindegyikőjükről van egy ilyen hasalós négy hónapos kép, csak ugye eltűnt a fényképkezelő programunk (mondtam már?!), így nem tudom rávarázsolni Lambit is negyediknek. :( De legalább megkeresem majd és idemásolom.
Lambi egy Kincs. Kicsi babapuha, tejillatú, lepkeszárnyfinomságú, érzékeny, végtelen nyugalommal és derűvel megáldott kicsi Kincs. Vagy ahogy Laci mondja, "Neki minden jó". :) És tényleg. A hétvégén elvittük kempingezni meg kirándulni, hát az is jó volt Neki... :))) Elképesztő, de komolyan. Persze biztos lesz nehezebb időszakom Vele (még mindig nincs foga, sőt még nem is kamaszodik és még csak dackorszakban sincs és azt sem mondja "hülye mama"), szóval most nagyon könnyű. Átalussza többnyire az éjszakát (ilyen gyerekünk nem volt még), már este sincs non stop a kezemben, vacsoránál le is ülhetek, meg ilyenek. :) Jó, hogy olyan egyértelmű mindig, hogy mikor mire van szüksége. Első babának való, bizonytalan szülőknek. Vagy negyediknek. :))) Szóval csak élvezem és szippantom magamba mélyen a napokat... :)

Napi poén... :)

Mindig bánkódom, persze nem komolyan, hogy egy gyerek sem hasonlít rám. :) Az imént Lorin odadugta az arcát az enyémhez, mire Laci megállapította:
"Azért hasonlítotok Ti egymáshoz! Mindegyiktek aranyos!" :)

Leó rajzol

Hazajött az első kétnapos (ottalvós) osztálykirándulásból. Nagy izgalommal és lelkesedéssel ment, jól érezte magát, bár az idő nem kedvezett nekik, hat fok volt és szakadt az eső, de így is élménydús volt, bár a vályogtégla készítés így elmaradt, mert azt csupasz lábbal kell taposni... De a Bácsi, aki foglalkozott velük a tanyán, ahova mentek, még így is sok varázslatot tudott mutatni nekik. :) Többek közt volt egy malom is, ami úgy tűnik bevésődött Leónak, mert itthon leült és lerajzolta. Mindig megdöbbenek, milyen jó a vizuális memóriája, hogyan tud annyi apróságot megjegyezni és visszaadni... Persze azért rajzolta, hogy itthon megépítse, három méter magas a villámhárító nélkül... remélem rá tudom beszélni egy kicsinyített másra... :)))

Megy a gőzös...

Szórakoztató...

...rácsodálkozni, a gyerekek játékára. Az első kép, akkor fogadott, mikor Lambit Lorinnal hagytam pár percre, s lám, két babával is milyen jól bír egyszerre... Mindkettőt hason szórakoztatja... :)
A másik kép akkor tárult elém, amikor Lambit elaltattam és visszatértem a nagyokhoz. A Fiúk hullámvasutas élményeiket próbálják feldolgozni (Legolandban voltak lacival, erről majd később :), és Lorin természetesen készségesen ül be minden alkalommal a "hullámvasútba". Most alagútba vitték, azaz csak vitték volna, de kipróbálták, sajnos nem fér be az astal alá, csak pár centi hiányzott.... Sebaj, akkor emeljük meg az asztalt, így kerültek az építőkockák az asztal lába alá... :) Persze aztán megépítették a barlangot is az asztalt gondosan letakargatták, de erről már nem készült fotó...

Három hónapos a kis Manósapkásunk :)

Lassan, megfontoltan nyílik. Bár kéthónaposan produkálta az összes szociális dolgot, amit csak "kell", mégis úgy éreztem, csak rövid időkre volt jelen. Mostanra viszont, mintha egy új gyerekünk született volna, azaz, most született csak igazán meg Lambert. Ezt az időszakot nem véletlenül nevezik a "pszichológiai születésnek". Olyan öröm rácsodálkozni, megérezni, amit már pocakosan is sejtettem. Mindig elmondom, hogy ugyan olyanok, mint ott benn... és tényleg. Ez a kicsi Fiú egy érzékeny, nagyon erősen figyelni tudó, érdeklődő, de nagyon visszafogott, kiegyensúlyozott, nyugalmát végletekig megőrző türelmes kicsi Kincs. Akkor is, most is. :) Érdeklődésében, fizikumában Leóra emlékeztet, de messze nem olyan nehéz a kedvében tenni, mint anno Leónak. Nyugalmában és türelmében Lehelre emlékeztet. Aktivitásában és alvásában (meg ahogy eszik és amennyit gyarapszik) Lorinra ütött. Szóval mindenkiből van benne egy kicsi... :) Persze akad megfejteni való "Lambertség" is bőven... :)
Szeretem a mosolygó szemét, ahogy kis csík lesz belőle, ahogy beszélget és azt mondja "GÖ", ahogy kacag, ahogy figyeli a testvéreit és hálásan rúgkapál és mosolyog, ha valamelyikük szórakoztatja. Mert mindhárman nagyon szeretik, versengenek a kegyeiért, azon megy a vita, kire mosolyog többször, vagy kire mosolygott legelőször stb... :))
A védőnő 62 cm.t és 7300g-ot mért a hófordulóján. Egyértelműen elkezdődött a fogzás. Patakokban folyik a nyála, büdös a kakija és kis piros pöttyök vannak a szája körül. Ja, és ébred éjszaka néhyányszor. Eddig csak egyszer ébredt, ez a többieknél is így volt, hogy három hónapos korig tartott a jóvilág, ami az éjszakákat illeti... Na azért még nem vészes... :) Amúgy is, már csak vagy másfél év és máris alhatok nyugodtabban.. . :)
Nála is felerősödött az egyik oldali fejforgató reflex (jobb). Tartok tőle, hogy majd járhatunk alapozó tornára vele is... :) Feszes is egy kicsit és a hang felé sem fordul, bár a füle hibátlan. (Kivételt képez a húsvétra kapott csokicsirkéje, amiben ha megrázzuk, csörög a sok M&M's golyó... Na, ha azt rázzuk, mindig fordul a hang irányába... (????:) Egyéb tekintetben minden ok, kíváncsi vagyok, mit szól majd Kinga, ha megnézi.
Napirendje: Sokat aludna, de nem mindig tud. :) Részben mert felébresztem, és hurcolom oviba, suliba, részben mert ki tudja... De reggel ébredés után egy órávalk elalszik, ekkor 40 percet. Aztán egy-másfél két óra múlva újra, s ha jó napja van ekkor egy hosszabbat. Még késő délután is alszik egyet, ha jó napom van, akkor csak 5 után ébred, ha hamarabb, akkor nagyon nehezen és kizárólag csak karban bírja ki az esti altatást, ami nyolckor kezdődik. Ez a becsukott szemmel sírás olyan ismerős már, Lorin és Lehel is iszonyú elkeseredetten tudtak üvölteni teli torokból, fájdalmasan, ha álmosak voltak... :( Enni nagyjából kétóránként eszik még mindig, van, hogy három, és olyan is hogy csak négy, ha mondjuk hosszút alszik. Próbálom a lehető legkevésbé háborgatni a ritmusát, s ha overálban, autósülésben alszik, akkor abban hagyom, a világért sem nyúlok hozzá, így is megesik, hogy fel kell ébresztenem, ha menni kell a testvéreiért... Ezt nagyon nem szeretem. Szerencsénkre még visszaalszik, legkésőbb a kocsiban...
Nagyon szeretem ezt a Legkisebbik kis Macikát!!!! :)))