Felező mázsálás...

...avagy az Egyik 19, a Másik egy híján 14. :) Szépen nőnek a Fiaink. Éljen. :)

Fél évesek

Igazán megérdemelnének egy-egy külön posztot is... de kellett nekik 5 nap különbséggel születniük... :) Tudnék róluk ódákat zengeni, hosszan áradozni és rövidebben szidni is őket... :) De most csak egy mondatban és több képben:

Leó fiú négy és fél éves: Egyre nagyfiúsabb, egyre kevesebbet kell küzdenem, hogy önálló legyen, egyre jobban tűri a kudarcot és egyre jobban szeretne egy macskát. :) Ragyogó Gyöngyszemem.

Lehel fiú másfél éves lett: Egyre kisfiúsabb, egyre többet kell küzdenem, ha nem akarom, hogy önálló legyen, :) ha ez még lehetséges, akkor egyre hangosabb és erősebb, és iszonyú haragra lobban ha egyszer kihozzák a sodrából. Drága Napsugaram.

Villanypózna, avagy munkában a Fiúk... :)

Zénó 4 éves

Dobogókő

Fivérek

Ide nem is kívánkozik kiegészítés... :)

Névnaposunk

Szeretem a határtalanul huncut életteli ragyogást a szemében. A hajlíthatatlan konokságát, a ragaszkodását, a finomságát és az érzékenységét, a humorát és ma este még a nagy hangját is... :))) Egyébként pedig nehéz hetünk volt, szerdán sírtam, mert ennyire még soha senki nem hozott ki a sodromból, mint Ő... Hiába. Szép tükör, nehéz tükör. Igyekszem fölnőni a feladathoz... Igyekszem jól szeretni.

Kiskakasok... :)

...olyan jellemző ez a kép rájuk. Igazi testvérek lettek ezalatt a másfél év alatt. Mostanra már Lehelt sem kell félteni, mint a mellékelt ábra mutatja, simán nekimegy Leónak, ha az érdekei úgy kívánják. Persze azért messzemenően respektálja Leót, (és a játékait), meg aztán van egy egészséges félelem is benne a nagyobbtól, de föltalálja magát, s ha minden kötél szakad, szalad a lábamközé. :)))

Őszi nyaralás

Fél éve várjuk, számoljuk vissza a hónapokat, a heteket, a napokat. Az indulás napján Leó hajnalban fölállt mellettem az ágyon és megkérdezte, "Ma megyünk nyaralni?" Majd hurrázva ugrott egyet és visszafeküdt aludni... :)
Nyaralást dokumentálni nem könnyű... Nem is próbálkozom, inkább csak képeket teszek majd föl, bár sajnos a gépet otthon felejtettük, így csak mobilképek lesznek... :(
Az otthoni Őszbe küldünk most egy kis nyarat... :)

AAAAAADhU/KhUeNLwGVIQ/s400/IMG_0838.JPG" />

Nagyocska

A havi összefoglalóból kimaradt, hogy...
-mondja már, hogy AUTÓ, (meg azt is, hogy kacsa, lámpa, labda, apa (ami apán kívül néha Leót, néha mamát jelenti:)
-elhangzott az első kétszavas mondat is ("Mama adgya!", azaz "mama adjál!", szomjas volt a Lelkem és inni kért, egyébként a mamát olyan nagyon ritkán mondja, úgy tűnik a vészhelyzeteken kívül inkább csak az "Ájá"-t használja)
-üt, ölel, simogat épp kedve szerint
-megsértődik, hihetetlen kifejező arcvonások kíséretében
-jön-megy a lakásban kissé terpesztett lábakkal mókásan dobbantgatva, cammogva és élvezi a léptei ritmusát
-kikéri magának, ha kinti séta alkalmával megmerészelem fogni a kezét... :)
-néhány hete egyik napról a másikra abbahagyta az ujjszopást. pedig eddig legalább egyik keze állandóan a szájában volt... nem mintha zavart volna, inkább csak érdekes és kíváncsi vagyok a folytatásra... :)))
...és hogy oda vagyok érte meg vissza... :)