"Kertész leszek..."

Laci ültetett egy fát. De nem is így kezdődött... Laci vett egy ásót. (Leó hangosan sikongat az örömtől, ha meglátja, azt hiszi, óriáslapát...) Aztán vett egy öntözőkannát. Leót nem lehet elcipelni mellőle. :) Ma pedig Apa és Fia együtt öntözték a fát, mindkettejük legnagyobb örömére. :)

"Önműködő" :)

Örvendetes változásnak vagyunk tanui, Leó néhány napja "önműködő üzemmódba" kapcsolt. Ez annyit jelent, hogy az eddig állandó aktív jelenlétet és szórakoztatást igénylő csemete újabban nem teszi szóvá, ha akad egy kis dolgom, feltalálja magát és szorgosan ismétli azokat a műveleteket, amiket tőlem látott előzőleg, azaz tesz-vesz, pakol, törölget, újságot lapozgat, vagy egyszerűen csak elindul felfedezni a lakást és közben énekel. :) Ha túl sokáig van csönd, gyanút fogok és gyorsan megkeresem... :) Nem tudom, meddig tart majd ez az állapot, de élvezem, hogy akár még főzni is lehet nyugodtan, nem rázza a rácsot sipítva, csak előveszi a főzőkészletét és Ő is keverget... :) Jaj de jó!!!! :))))

Leó 13 hónapos

Egyre okosabb, egyre szebb, egyre kisfiúsabb, egyre inkább Leó. :) Szenvedélyesen utánoz minket felnőtteket, törölget, porszívózik, pakol, pohárból iszik (ha engedem :), párnára dőlve vigyorogva lustálodik (néhány másodpercig akár mozdulatlanul is! :), virágot locsol, mondókázik, csak még nem értjük, de a dallamát tökéletesen leutánozza... Kedvenc játékállata az oroszlán, a panda és a kacsa. Rajong a labdáért, a kalapácsért, a morzsaporszívóért és a nagy sárga plüssautóért, amit brümmögve tologat. Megszállottan kísérletezik és felfedez.... :) Próbálgatja a határait, feldob a kanapéra egy játékot és addig nyújtózkodik lábujjhegyen, amíg el nem éri az ujja hegyével, vagy begurít valamit a kanapé alá és hoz egy lapátot, amivel megpróbálja kipöckölni. Minél nehezebb, annál izgalmasabb... :) Vajon kire ütött? :))) Még nem áll egyedül, de volt már, hogy pillanatokra kapaszkodás nélkül is sikerült neki állvamaradni. Viszont a lába és az ujjacskája nem javult, holnap visszük neurológushoz. Egyetlen szót mond, BABA, de azt olyan szeretettel és finoman, hogy teljesen elolvadok, mikor hallom. (Ha nincs a látótérben egy másik gyerek, akkor a pelenkásdobozon lévőt mutatja és mondja nagy örömmel: Baba! :))) Ezen kívül még hápog és vau-zik is és természetesen oroszlánüvölt. :)
Enni keveset eszik de azt nagyon látványosan, lassan és néha csak önállóan, csak kanállal... :) Viszont elkezdtem vízzel is itatni, ha csak szomjasnak érzem, nem cicit kap, csak vizet, azért még így is tejcsatlakozik legalább négyszer egy nap, no meg éjszaka. :)
Az alvás tökéletesen kiszámíthatatlan, van, hogy akár két órát is alszik napközben egyetlen ébredés nélkül, de vannak napok, hogy felet sem és nem hajlandó elengedni, ha leteszem zokog, az ölemben viszont rögtön visszaalszik. Javuló tendenciának, vagy egyáltalán bármiféle tendenciának nyoma sincs. De azt gondolom, Ő tudja, mire van szüksége, mikor igényel testkontaktust és hogy miért... Bízom Benne. Nagyon szeretem! :)

Alvásról

Talán a legnehezebb téma nálunk az alvás. Mióta megkezdődött a fogzás, Leó felriad az alvásból. Napközben kb fél óra után, éjszaka az elalvástól számítva legelőször már egy óra múlva sír, az éjszaka folyamán legalább 8-szor, 10-szer ébred. Ha ilyenkor gyorsan cicit kap, azonnal visszaalszik, éjszaka gyakorlatilag fel sem ébred, mert ott vagyok mellette, csak odafordul. Néhány hete a nappali alvás a kiságyban történik, ha felébred, adok neki cicit és legtöbbször így visszaalszik. Tegnap éjjel vakmerően az éjszakát is megpróbáltam ezzel a módszerrel, én magam egy szivaccsal költöztem be a szobájába. Hajnal 3 körül feladtam, mert úgy tűnik "elkényelmesedtem" az együttalvós időszakban és nem bírtam 6-7 ébredés után a "felébred-fölkel-kivesz-szoptat-visszatesz-visszaalszik" szettet, inkább magam mellé tettem Leót a szivacsra én meg gyakorlatilag a földön aludtam reggelig.
Amire mégis jó volt ez a próbaéjszaka, az az, hogy legalább tudom, Leó ugyanúgy alszik /vagy nem alszik a kiságyában, mint a miágyunkban, gyakorlatilag teljesen mindegy neki, hogy hol van. Valamilyen belső probléma miatt ébred (fogzás, szeparációs szorongás, kitudjamicsoda) és mivel eddig mindig cicit kapott, ezért ez szükséges neki a visszaalváshoz.
Nem tudom mit csináljak, a probléma okát, a felébredést nem tudom megszüntetni. Ideális lenne, ha egyedül segítség nélkül vissza tudna aludni, kérdés, hogy egy egyéves gyerektől el lehet-e ezt várni. Nem alternatíva számomra az apás altatás, nem bírnám hallgatni ahogy sír és engem keres. Most visszaköltöztünk a miágyunkba és várjuk, hogy Leó "jóalvó" legyen.

Házitündér

Leó teljesen odavan a morzsaporszívóért. :) Az étkezésekben is az a kedvenc része, mikor lelkes sikongatások közepette előkerül a kis porszívó. Na és persze rögtön Ő akarja csinálni, mint újabban mindent. :) Jut eszembe, még egy bizonyíték arra, hogy okos gyerek, mert szőnyeget porszívózni nem sokszor látott.... :))))

Játék a világ

Leó igazi kisgyerek már és ez abban is megmutatkozik, hogy mindig, mindenhol, mindennel képes játszani. A cici után talán a játék a legfontosabb most az életében. :) Persze van jónéhány konkrét játéka is, de most nem elsősorban ezekre gondolok, hanem inkább arra a módra, ahogyan a világot szemléli. Mindent felfedezni akaró, mindenben mókát találó kis Játékos. Többször azon kapom magam, mikor Vele vagyok, hogy felszabadultan kacagok, őszintén, gondtalanul, mint a gyerekek... :) Lehet tanulni Tőle.

Az első vásárfia

A "Pátyi tavasz" rendezvénysorozaton családunk is képviseltette magát, ha csak futólag is, egy Leóvacsora erejéig... De ez az idő természetesen elég volt a lelkes apukának, hogy felkutassa a héliumos lufi lelőhelyét és megvásároljon fiacskája számára egy kacsaformát. A siker nem maradt el, Leó ragyogva huzoggatta a lufi zsinórját egész este... :)

Sokaság

Eseménydús napok állnak mögöttünk. Egymást érték a baráti találkozások, sok sok új helyszín, sok gyerek, mégtöbb élmény. :) Lacival együtt úgy vettük észre, Leó jelentős változáson ment keresztül, nyoma sincs már az idegenfélelemnek, helyette bátor oroszlánként tekint a világba! :) Vadidegen helyen, ismeretlen gyerek mellé lerakjuk, békésen üldögél, játszik, csak akkor kezd el keresni a szemével, ha látótávolságon kívülre megyünk. Másrészt pedig rajong a gyerekekért, első szava a "baba", ami már nem a babababa, hanem az a bizonyos Másik... :) Virág teljesen elvarázsolta, bár még nem tud lányokat megillető finomsággal közeledni, reméljük Virágot nem ijesztette el... :) Hétfőn pedig Marci volt a nagy kedvence, akit szeretete jeléül szintén kicsit megtépázott... Öröm volt nézni Őt, olyan biztonsággal mozgott a gyerekek között.

Anyák napjára

Minden anyának, maminak, mamának, kismamának, nagymamának, dédnagymamának szép napot kívánunk! :) Különösképpen szeretettel gondolunk anyák napja alkalmából (is) a két nagymamára, Turulmamára és Nyírmamára és a nyíregyházi Dédire is, akik nélkül ez a Kisklambó nem ülne itt a fűben és nem gyönyörködhetnénk benne... nem beszélve arról, hogy mi sem lennénk... és még sorolhatnám... :))))

Reggel 7...

Videónk reggel 7-kor készült, Leó 6-kor kelt és 7-kor már elérkezettnek látta az időt egy könnyű kis lovas-sporthoz... A kanapéról követtem az eseményeket és arra gondoltam, más szerencsés anyukák és babáik ilyenkor épp csak a másik oldalukra fordulnak, mikor Leó -tán látva csüggedő arckifejezésemet, hogy jobb kedvre derítsen- odaintegetett nekem a paripáról... :) Fáradtság ide vagy oda, ezt a pillanatot rossz lett volna átaludni... :)))